Évek óta köztudott, hogy 2015-ben eltörlik a tejkvótarendszert. A legtöbb gazda semmibe vette a figyelmeztetéseket, nem alakította úgy tejtermelő farmját, hogy az a mennyiség megkötése nélkül működő piacon is életképes legyen.
Aki eddig nem lépett, most már nem is tud – szinte csak napok maradtak hátra a kvótarendszer felszámolásáig. Más lehetőség után kell nézni, olyan termelést kell megkezdeni, melyben felhasználhatóak ugyan a tejelő tehenek, de a végterméknek is van piaca. Ilyen lehetőség a tejelő fajták húsmarhával való keresztezése vagy a húsfajták tiszta fajban való tenyésztése.
A Zágoni Gazdák Egyesülete is fontolóra vette, hogy alternatívát keres. Nemrég egy Nagyszeben melletti húsmarhafarmon tájékozódott a lehetőségekről, a húsmarhatartás feltételeiről az egyesület négyfős küldöttsége, tapasztalataikat a többiekkel is megosztották. A hétvégi vetített képes bemutatón több mint húszan jelentek meg – ez is mutatja, hogy a zágoni gazdákat érdekli a szarvasmarha-tenyésztés jövője, a tejtermelés mellett más lehetőségek felé is nyitottak.
Legelőre alapozott tartásmód
A meglátogatott farm Európa legnagyobb, Angus Aberdeen húsmarhára szakosodott farmja. 3500 anyatehenet, ezek szaporulatát, valamint 800 hízó marhát tartanak folyamatosan. 3500 hektárnyi területtel rendelkeznek, nagy része legelő, de takarmányt is termelnek. Az irodában 25-en dolgoznak, a fizikai munkát csupán húsz alkalmazott végzi – ez is mutatja, az Angus marhák tartása kevés emberi munkát igényel. A legelőt villanypásztorral szakaszosították: télen-nyáron itt tartózkodnak az anyatehenek és szaporulatuk, de semmiféle épület nem szolgálja az állatokat. Folyamatosan a szabadban vannak, csupán árnyékhelyet és szélfogót biztosítanak számukra, a téli időszakban pihenőhelyül szalmadombokat alakítanak ki. A borjak számára úgynevezett óvodákat állítottak fel a legelőn, itt kapják meg a kiegészítő táplálékot. Az ellés is a szabadban történik, az Angus fajtajellege következtében nagyon könnyen, problémamentesen hozza világra borját, nem igényel emberi beavatkozást. Január végén térdig érő sár borította a terepet, de ez semmiben nem zavarta az állatokat. A villanypásztor vezérlőegysége napelemmel működik, nem igényel különösebb karbantartást. Olyan típust is használnak, melynél a vezérlőegységet áram alatt lévő fémdobozba zárják, ez hasznos az esetleges lopás ellen. A legelőn téli takarmányként silót (kukorica, pillangósok, fűszilázs) kapnak a marhák. A takarmánykeverő és -kiosztó kocsi betonsávra teríti a silót, az állatok fémkordon mögül érik el a takarmányt. Takarmányozásuk fontos része a só, amit vitaminokkal, ásványi anyagokkal keverve adnak, folyamatosan ott az állat előtt. A labdás itatók télen is használhatóak, meggátolják a fagyást. A vizet ásott kutakból nyerik, a szivattyúk ugyancsak napelemmel működnek.
A kezelés alatt lévő állatok számára egyszerű istállót építettek. Csak három oldalról zárt, első része – ahol a takarmányfront is található – nyitott. Az oldalajtók állandóan nyitva állnak, az állatok bármikor kimehetnek a számukra elkülönített legelőrészre.
Az eladásra előkészített 13–16 hónapos borjakat karanténistállóba zárják. Az épületen nincs ablak, az ablakkeretek helyett szélvédő háló, az ajtók is folyamatosan nyitva állnak, így a belső hőmérséklet megegyezik a külsővel. Külön épületben tartják a tenyésztőktől visszavásárolt állatokat, itt is az egyszerűség dominál, de hangsúlyt fektettek az állatok csoportosítási, terelési, mérlegelési lehetőségének biztosítására.
Együttműködési lehetőségek
A farmon több együttműködési lehetőséget is kínáltak a zágoniak számára. Fajtatiszta Angus üszőket vásárolhatnak, a szintén fajtatiszta szaporulatot 200–400 kilogrammos korukban, szerződés alapján visszavásárolják. Igény esetén fagyasztott spermát biztosítanak, amivel a pirostarka tehenek fedezhetőek be. A keresztezett szaporulatot, mely több mint háromnegyed részben viseli az apaállat tulajdonságait, ugyancsak szerződés alapján vásárolják vissza.
A zágoniak számára ez a legelőnyösebb. A meglévő, kis tejhozamú tehenek lehetnek az anyák. A mesterséges megtermékenyítést követően még fejhetőek az állatok, így a pillanatnyi jövedelemkiesés a borjú megszületése és eladása közötti időszakra – hozzávetőleg egy évre – korlátozódik. De az eladásnál szép summa ütheti a gazda markát, a számítások szerint legkevesebb négyezer lej lehet az egy borjú utáni haszon.
A keresztezett húsmarhák, a pirostarka üszők, a nem fejt állomány tartására istállót épít az egyesület, finanszírozását az AgroSic Közösségek Közti Társulástól nyerték el. A szabad tartásos, mély almos rendszerű istálló a legelőn épül. A Nagyszebenben látottakhoz hasonlóan képzelik el a tartást. A tavasz folyamán a legelők felülvetésével is próbálkoznak. A hétvégi bemutatón ellenvetés is elhangzott: a húsmarhatartással a tejelő marhák elől veszik el a legelőt. Válaszként hangsúlyozták: nem a tejelőállomány elől veszik el a legelőt, hanem alternatívát biztosítanak a tejtermelés mellett. Akik élnek a lehetőséggel, azoknak néhány hónap múlva, a tejpiac változásainak következményeként, nem kell majd eladniuk állataikat, továbbra is jövedelemre tehetnek szert a húsmarhával való keresztezésből származó borjakkal.
A bemutató után több gazda – főként fiatalok – jelezte, részt kíván venni a húsmarhatenyésztésben. Az elhangzottak szerint eddig legalább negyven pirostarkát terveznek Angussal keresztezni Zágonban. A héten újabb megbeszélést kezdeményez az egyesület, a gazdák javaslatainak meghallgatásával leszögezik a húsmarhatenyésztésre való áttérés részleteit.
