Sűrű napok

2015. február 11., szerda, Máról holnapra
Demeter J. Ildikó

Ilyent is rég láttunk: a hosszú vakációiról és félig üres üléstermeiről elhíresült bukaresti parlament hétfőn éjfél utánig dolgozott. A máskor nyugodtan bóbiskoló képviselők élénken követték az eseményeket, és nem kellett létszámhiány miatt berekeszteni az ülést, ellenkezőleg.

Pedig hosszú volt a nap, és nem is múlt el botrány nélkül. Dacára annak, hogy az államfő hangsúlyosan rangjára és felelősségére figyelmeztette az állam legfontosabb intézményét, távozása után útszéli veszekedéssé fajult az 1989 utáni első miniszterelnök, a közben liberálissá vedlett Petre Roman képviselői mandátumának megszüntetése miatt kitört vita, amely bő óráig tartott, noha eleve kilátástalan volt, hiszen végleges határozat mondja ki, hogy a levitézlett politikus tisztségével össze­férhetetlen üzleti tevékenységet folytatott. Szánalmas és nevetséges is volt, hogy ezt nem a megfelelő helyen, hanem egy másik bíróságon támadta meg, és jó néhány kérdést felvet választott törvényhozóink hozzáértéséről.
De ez most a legkisebb gond a parlamentben. Egymást érik az ügyészségi kivizsgálások, korrupciós vádak és ítéletek. Hétfőn egyetlen képviselő, a tízévi pályafutása alatt sok hívet és még több ellenséget szerzett Elena Udrea volt idegenforgalmi és fejlesztési miniszter mentelmi jogáról egymás után hat ízben – hat külön kérésre – kellett titkos szavazáson dönteni, kedden három másik honatya ügye került a jogi szakbizottság elé, ugyanakkor két RMDSZ-es képviselő pere zárult le. És nem csupán számukra kedvezőtlenül: a magyar érdek­képviselet két évtizede még szilárd, de mára igencsak megrendült erkölcsi hitele tovább vékonyodik tőle, ami a közösségnek sem használ. Közömbös külső szemlélők számára ugyanis egykutya minden korrupciós ügy – csak egy-egy nagyobb összegű lefizetésen szörnyülködnek el – , és kínosan egyforma az érintettek védekezése. Annyiszor elmondta már minden gyanúba keveredett tisztségviselő, hogy politikai bosszú vagy leszámolás áldozata, hogy ezt már jóformán senki meg sem hallja, noha esetenként igaz is lehet.
Arra egyelőre nincs elfogadható magyarázat, hogy miért értek szinte egyszerre fordulóponthoz nagyon különböző, többéves történetek, amelyeknek hatalmon lévő és ellenzéki főszereplői is vannak. Jó lenne elhinni, hogy ez az igazságszolgáltatás áhított függetlenségének jele, nem pedig hátulról irányító, láthatatlan erők munkája. Erre azonban, sajnos, semmilyen biztosítékunk nincs. Ami jóval súlyosabb kérdés annál, hogy hány bezárt képviselő körzetében kell időközi választást kiírni.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 604
szavazógép
2015-02-11: Közélet - Hecser László:

Ki vigye el Barót szemetét?

Egyetlen cég sem jelentkezett arra a versenytárgyalásra, melynek tétje a baróti szemétszállítás lebonyolítása volt. Lázár-Kiss Barna András polgármester szerint nincs más megoldás, mint hogy az Öko Sepsi Egyesületen keresztül a Tegára bízzák a hulladék begyűjtését és elszállítását. Az MPP és az ENMP vezetői szerint korai lenne feladni a keresést: a város érdeke azt kívánná meg, hogy legalább még egyszer írják ki a közbeszerzést.
 
2015-02-11: Közélet - :

A kölcsönösség és a magyar közösség jogai

A romániai magyar közösség jogainak érvényesülése, részben érvényesülése vagy nem érvényesülése biztosan témája lesz a román külügyminiszterrel február végére tervezett találkozónak – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra reagálva, hogy a román külügyminisztérium szerint a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség helyzetének megítélésében nem alkalmazható a kölcsönösség elve, erre ugyanis nem tér ki a két állam közötti együttműködési és jószomszédsági szerződés.