Az intézmény rendezvényekben gazdag évet zárt. A kiállítások sorát az Év­milliók üzenete című, Székelyföld ásvány- és kőzettanát bemutató tárlat nyitotta. Fekete Zsolt marosvásárhelyi fotóművész Orbán Balázs nyomdokain járva mutatta be a fotográfus előd által fényképezett helyszíneket. Gábor Áron születésének 200. évfordulója tiszteletére A szabadságharc ereklyéi címmel nyílt tárlat. A Variációk hat lábra, a Magyar Termé­szet­tudományi Múzeum rovartani kiállítása több ezer látogatót vonzott.
A múzeumban a Párizsban nagy sikereket elért, homoródszentmártoni születésű Román Viktor szobrászművész munkáiból rendeztek be tárlatot. A Kós Károly Egyesülés szervezé­sében pannókon mutattak ízelítőt erdélyi mesterépítészek és tanítványaik munkáiból. Az évet az utóbbi öt esztendő szerzeményeiből válogatott kiállítás zárta. Nagy sikernek örvendett a Gábor Áron egyetlen hiteles, tavaly végleg a múzeum birtokába került ágyúcsövét bemutató csíkszeredai kiállítás is. A múzeum Bartók Termében számos új kiadványt mutattak be, a Georgius Kamara­zenekar és a Codex Együt­tes hangversenyei telt ház előtt zajlottak, és a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület által szervezett nyári múzeumkerti koncertek és szabadtéri filmvetí­tések is so­kakat vonzottak. Saját kiadásban megjelent a zabolai Csángó Nép­rajzi Múzeum katalógusa és Pesty Frigyes helynévgyűjteményének harmadik kötete. Felújították a természetrajzi részlegnek otthont adó, Kós Károly tervezte épület födémjét, teljesen új tetőszerkezetet kapott az intézmény szabadtéri részlegéhez tartozó tájház, a 18. századi csíki ház, melléje kopjafatárolót készítettek.
A tervekről szólva Vargha Mihály elmondta: várják az új európai uniós pénzügyi ciklus pályázati kiírásait. A Kós Károly által tervezett székházat szeretnék felújítani, korszerűsíteni, közönségközpontúvá tenni. Fel szeretnék vinni a turistát a toronyba, noha egykor nem volt más megoldás, és raktárként használták, de ezt meg kell szüntetni, a főépület a látogatóké kell hogy legyen. A felszabaduló termekbe intézménytörténeti tárlatot és Kós-kiállítást terveznek. A szomszédos telekre raktárakat, restaurátorlabort és irodaházat akarnak létesíteni. A mostani irodaépületet, az egykori múzeumőri lakot is át szeretnénk adni kiállítótérnek. Erre készítettek már pályázatot, az nyert is ugyan Gyula­fe­hérváron, de nem kaptak rá pénzt. Most ismét előveszik, és kiegészítik a szomszédos telek beruházásai­val. Az udvarban meghonosodott múzeumkerti koncertek helyszínét is korszerűsítik. Egye­lőre színpadot állítanak, később amfiteátrumot kívánnak kialakítani.
Nem arra törekszenek, hogy pörögjenek, 12 hónap alatt 12 kiállítást rendezzenek, tartsanak megnyitót, a sajtóban jelenjen meg, aztán jöhet a következő – hangsúlyozza az igazgató. Inkább csak négyet szerveznek, de azok legyenek nívósak, maradjanak két-három hónapig, hogy minél több ember nézze meg, s mellettük szervezhessenek múzeumpedagógiai foglalkozásokat, családi programokat is.
Idén március 12-én nyitják a kiállítási évadot a  Magyar Ter­mészettudományi Múzeum Szóra bírt csontjaink című antropológiai vándorkiállításával. Az év fő eseménye az Arany- és ezüstkincsek az ókori Romániában, a bukaresti Történelmi Múzeum nagy kiállí­tása. Ilyen anyag nem volt nálunk soha, jelzi Vargha Mihály, kitérve arra is, a Székely Nemzeti Múzeum hírneve vonzotta ide a vándortárlatot, hisz mi vagyunk a legkisebb város, amelyben látható lesz. Eb­ben saját anyag is található: a petőfalvi és az 1948-ban ide került szilágysomlyói kincs. Július közepén nyílik, két és fél hónapig lesz látogatható. Újabb esemény Szőcs Károly fogarasi gyűjtő székely néprajzi gyűjteményének kiállí­tása.
Márciusban kiállítják Gábor Áron ágyúcsövét Kézdivásár­helyen. A most használt ágyútalp nem szakszerű, újat rendeltek, ott avatják majd. Két hét múltán Székelyudvarhelyen mutatják be az ágyút, jövőben Gyergyó­szent­miklóson. A Gyárfás Jenő Képtár törzsanyagát, a Pantheont a Ko­lozsvári Magyar Napokon állítják ki. A csipkekiállítás Kézdivá­sárhely után most Székely­udvar­helyre került, utána Marosvásár­helyre megy. Idén ismét megjelenik az Acta Siculica, a múzeum kétévessé vált évkönyve. Kiadják régészük, Sztán­csuly Sándor József doktori dolgozatát az erősdi kerámiáról román nyelven és Pesty Frigyes helynévgyűjteményének negyedik kötetét. Támogatják a Csernátoni Füzete­ket. A külső részlegekkel is törődnek: a kézdivásárhelyi Incze László Céh­törté­neti Múzeumot tatarozzák, a csernátoni Haszmann Pál Mú­ze­um­ban tájházat zsindelyeznek, Erdő­vidék Múzeumának ólomkatona-kiállítását támogatják, és a Szent György Napokon folytatódnak a kultúrkerti rendezvények.
Érdeklődésünkre, hogy mikor nyit a felújítás miatt két és fél éve zárva tartó képtár, Vargha Mihály reményét fejezte ki, hogy idén. Az intézményfenntartó, a megyeháza megunta a bukaresti hitegetést, és saját erőből végzi el a munkát. Nagy szükség lenne rá, ugyanis Baán László, a budapesti Szép­művészeti Múzeum főigazgatója beharangozta, hogy kölcsönadják az Erdély művészete 1920–1990 között kiállítást, s ha nem lesz meg a képtár, elmarad a tárlat…