Székely Zsolt régész, egyetemi tanár Kovászna régészeti múltja című, frissen megjelent kötetét mutatta be szerdán a Fábián Ernő Népfőiskolán. A könyvbemutató történelemórává kerekedett, a jelenlévők betekinthettek a várostörténet rejtelmeibe.
Kovászna szűkölködik magyar nyelvű történelmi leírásokban, a könyv megjelenését még Lőrincz Zsigmond néhai polgármester kezdeményezte, de csak most kerülhetett ki a nyomdából – mondta el a Kovászna régészeti múltja című kötet szerzője, Székely Zsolt a Fábián Ernő Népfőiskolán tartott bemutatón.
A tündérvölgyi várrommal kapcsolatban kifejtette: a vár eredetéről sokan, sokféleképpen vélekednek, ő a dák eredet mellett áll ki. A bronzkortól létező várat a második század elején rombolták le római haderők. Folytonossága akkor szűnt meg, amikor megkezdődött a komollói római erődített tábor építése. A dák eredet miatt viszont nem kell haragudnunk – jegyezte meg.
Egy kevésbé ismert kovásznai várromról is beszélt, mely a Sóstótetején, egy stratégiailag nagyon jól megválasztott helyen található. Először a két világháború között megjelent helyrajzi könyvben tesznek róla említést. Régészeti ásatások itt nem történtek, a kutatók csupán bejárták a helyszínt. A régészettudomány feladata ennek a helynek a feltárása.
Kovászna múltjáról szólva a szerző azt is elmondta, nem mindig volt Orbaiszék központja, ugyanis Zabola előbb viselhette ezt a titulust. Kovászna felső részéről, Vajnafalváról pedig kiderült, hogy az egykor a Vajna család birtoka volt, ők adták el a földet havasalföldi románoknak.
Az, hogy a város és a megye neve egyezik, több félreértést is szült – derült ki a könyvbemutatón –, a ’68-as megyésítéskor Bukarestből az elvtársak Kovásznára érkeztek Sepsiszentgyörgy helyett, hiszen úgy vélték, ha Kovászna a megye neve, akkor székhelye is Kovászna kell hogy legyen.