A 2008-tól működő fotóklub tagjai mára összeforrott csapatként állítják ki munkáikat, amit Kovács László klubvezető elmondása szerint a rendszeres találkozókon folytatott elemzések, viták, értékelések előznek meg. Az is csapatszellemre vall, hogy a jelenleg kiállított három-három alkotást együtt választották ki, közösen döntöttek arról, hogy a fehér-fekete és a színes fotók tálalása egységes legyen. A madarak, a természet és az ember világának egyszeri, tűnő pillanatait megörökítő munkák többnyire belföldi és külföldi seregszemlék díjazott fotográfiái, amelyek Kovács István szerint az alkotás szakralitását hordozzák magukban, és ebben az értelemben a fénykép ikonnak tekinthető. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy egy fénykép létrejöjjön, elsősorban nem a vaku fényére van szükség, és nem a természetes megvilágítás minél jobb körülményeire, hanem belső világosságra, belső megvilágosodásra. Sze­rinte ennek a belső megvilágosodásnak a következménye a felébredés a sodródásból, és ez adja a pillanatot, amikor az ujj lenyomja a fényképezőgép gombját, amikor a képlékeny folyamatból, a képek sorozatos folyamatából kiemeli a lényegit, a jellemzőt, a felmutathatót, a sajátost, a mélyebb titkokat magában hordozót. Nem a géppel a kezünkben, nem a fényképezőgép technikai adottságaival és lehetőségeivel válunk fotográfusokká, fényképészekké, hanem a lélek lényeget megragadni tudó képességével – mondta Kovács István, aki a fotográfia lényegét abban látja, hogy meg tudja örökíteni azt a momentumot, amikor az ecset a vászonhoz ér, amikor az ihlet versbe fogalmazódik vagy dallamba komponálódik, amikor az alkotó ember szelleme, kreativitása teremteni kezd.
A Camera Club Siculorum fotográfusai azáltal teremtenek, hogy olyan részleteket, részmozdulatokat láttatnak meg a fényképek által, amelyek a mulandó világban csak pillanatokig érvényesek, de a rögzítés által örökkévalóvá válnak. A tizenhat fotográfus alkotásaiból válogatott képi világ március 5-éig látogatható a Csíki utcai Köntés Pincegalériában.