Cserkész-farsangbúcsúztató Kézdialmáson

2015. február 19., csütörtök, Faluvilág

Kézdialmáson vasárnap együtt farsangoltak a felső-háromszéki cserkészcsapatok.

  • Tamás Károly felvétele
    Tamás Károly felvétele

A rendezvényen több mint százötven cserkész volt jelen, a kézdivásárhelyi Gábor Áron, a kézdiszentléleki Szentlélek, a gelencei Nagyboldogasszony, a torjai Szent Miklós, valamint a kézdialmási Kelemen Didák cserkészcsapatok tagjai farsangfarkán közösen búcsúztatták el a telet.
A farsangi móka és cserkészjátékok, -éne­kek után Marthi Jenő, a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes táncosa vezetésével táncra is perdült a népes társaság.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 432
szavazógép
2015-02-19: Emlékezet - József Álmos:

Sósmezőn voltam határőr (2.)

A ma Sepsiszentgyörgyön élő Nagy Bertalan 1919. november 2-án született Száraz­ajtán. Székelykeresztúron mezőgazdasági szakiskolát végzett, majd szülőfalujában gazdálkodott. 1942. december 2-án bevonult a magyar hadseregbe, 1944-ben orosz hadifogságba került, ahonnan 1948-ban szabadult. 1973-ban családjával költözött Sepsiszentgyörgyre, a gabonaraktárnál dolgozott főraktárosként 1982. évi nyugdíjazásáig. A 95 éves Nagy Bertalan tavaly vette át a Hende Csaba budapesti védelmi miniszter által adományozott oklevelet és Gábor Áron ágyújának másolatát. Katonaéveire és fogsága idejére emlékezik.
 
2015-02-19: Faluvilág - Márk Attila:

Meglepetés egy orgonaszekrényben (A laborfalvi unitárius templom orgonájának története)

A laborfalvi orgona jó példa arra, hogy a templomi hangszerek története állandóan változó, új részletekkel gazdagodó folyamat, meglepő fordulatokkal tarkítva. A laborfalvi unitáriusok a történelmi körülmények miatt csak 1818-ban tudtak lehetőséget teremteni templomépítésre: „ez esztendőben az Ecclésia különös és szembetűnő búzgósága által Szent Istenünk dicsőségére egy új Templomot és annak végébe Tornyot kezdvén építeni.” Az épületet 1826-ban tudták befejezni. Orgonát 1838-ban szereztek be: „Gabona perceptum, 138 véka rozsból 8 véka Rozs adatott az orgona csinálónak, Pénz erogatum, b. az orgona csinálónak előpénzbe  60 Kor., c. orgona áthozásakor költ. 3 Kor. 60.”