Az ellenzéki politikus egy ukrán nővel sétált a Kreml tövénél kezdődő Bolsoj Zamoszk­voreckij hídon, amikor az ismeretlen támadó egy fehér gépkocsiból tüzet nyitott rá, és hét-kilenc golyót eresztett belé. A nőnek nem esett baja, a nyomozó hatóságok kihallgatták. A rendőrség hajtóvadászatot indított a tettesek kézre kerítésére, és lezárta a belváros egy részét.
Vlagyimir Putyin arra utasította az orosz nyomozó bizottság, a belügyminisztérium és a szövetségi biztonsági szolgálat (FSZB) vezetőit, hogy hozzanak létre külön csoportot a gyilkosság felderítésére, és személyesen irányítsák a munkát. Az orosz elnök leszögezte: Borisz Nyemcov megölése minden jellemzőjében bérgyilkosság, és kizárólag provokatív jellegű volt.
Putyin legfőbb ellenfele
Borisz Nyemcov 55 éves volt, az RPR-Parnasz párt társelnöke, az orosz ellenzék koordinációs tanácsának tagja. A kilencvenes években Nyizsegorod megye első kormányzója, később tagja az orosz kormánynak, 1997–98-ban pedig miniszterelnök-helyettes. Fiatal kora ellenére egyesek az első szabadon megválasztott orosz elnök, Borisz Jelcin lehetséges utódjaként tekintettek rá. Többször megválasztották parlamenti képviselőnek, és ő volt a Szolidaritás ellenzéki mozgalom egyik megalapítója is.
Miután 2000-ben Vlagyimir Putyint választották államfővé, Nyemcov az egyik legszigorúbb bírálója lett: támadta kormányát amiatt, mert nem tartotta hatékonynak, korrupcióval vádolta, és utcai tüntetéseket szervezett ellene. Egyike volt azon kevés moszkvai politikusnak, akik nem értettek egyet Moszkva Ukrajna-politikájával és a Krím annektálásával, s ennek nyíltan hangot is adott.
A hatalom provokációt kiált
Orosz ellenzékiek és jogvédők megrendelt politikai gyilkosságnak, míg a hatalom képviselői olyan provokációnak tartják Nyemcov megölését, amelynek célja a belpolitikai helyzet elbizonytalanítása.
A Majdan helyett a Donyec-medence érkezett el Oroszországba – állapította meg a Novaja Gazeta orosz ellenzéki újság kommentátora. Kirill Martinov arra utalt, hogy az ukrajnai hatalomátvételt eredményező kijevi tüntetések orosz mása helyett – amelytől a Kreml olyannyira tart – a délkelet-ukrajnai fegyveres harcok, az erőszak jelent meg az országban. Martinov szerint Borisz Nyemcov megölése olyan pont, ahonnan már nincs visszatérés, az orosz belpolitikai helyzet radikálisan destabilizálódni fog, és ennek következményeit nem lehet megjósolni.
Mihail Gorbacsov, a Novaja Gazetát támogató volt szovjet pártfőtitkár viszont úgy vélte, hogy Borisz Nyemcov megölése Oroszország belpolitikai stabilitásának megingatására, a szembenállás erősítésére tett kísérlet. Az Interfax orosz hírügynökség kérdésére azt sem zárta ki, hogy külföldi oroszellenes erők a helyzetet kihasználnák arra, hogy megsza­baduljanak az orosz államfőtől. Úgy vélte, hogy Nyemcov gyilkosai éppen erre számítottak.
Féltékenység is állhat Nyemcov megölésének hátterében – jelentette a hatalomhoz közeli egyik orosz kereskedelmi hírtelevízió, a LifeNews. A tévé szerint Anna Durickaja modell sétált a politikussal, így ő az egyetlen tanú. A Kreml-párti tévé részletes beszámolót közölt Nyemcov magánéletéről, mely szerint többször volt nős, és négy gyermeket hagyott maga után.
A nyomozók azt is vizsgálják, hogy a neves ellenzékit anyagi okokból ölték-e meg – közölte az Ukrajnával szemben ellenségesnek tartott tévé.
Végzetes bizonyítékok?
Borisz Nyemcov bizonyítékokat gyűjtött az orosz hadsereg kelet-ukrajnai bűntényeiről, és jelentést készített Vlagyimir Putyin orosz elnök szerepéről a háborúban – közölte Igor Ejdman, a szombatra virradóra Moszkvában meggyilkolt orosz ellenzéki vezető unokatestvére. „Nyemcov Putyin és a háború című kiadvány publikálására készült, ahol polconként minden szét lett volna rakosgatva és nevén nevezve. Az orosz elnök, aki mindenáron megpróbálja elfedni hadserege kelet-ukrajnai jelenlétét, tudott Nyem­cov terveiről, ezért tette el láb alól pont most, még mielőtt az igazság a háborúról a tömegekre zúdult volna” – mondta Ejdman.
Korábban Kszenyija Szobcsak, a Dozsgy független televízió műsorvezetője is úgy nyilatkozott, hogy Nyemcov bizonyítékokat akart a nyilvánosság elé tárni az orosz csapatok jelen­létéről a kelet-ukrajnai Donyec-medencében.
Igor Ejdman szerint a Nyemcov-gyilkosság fő célja azoknak az oroszoknak a megfé­lemlítése volt, akik kritikusan viszonyulnak a Kreml politikájához, és részt akartak venni Moszkvában a vasárnapra tervezett tüntetésen. „A gyilkossággal Putyin egyértelmű üzenetet küldött néhány kiszemelt orosznak: ha Moszkva központjában, néhány lépésnyire a Kremltől demonstratívan ki tudok végezni egy világszerte ismert politikust, akkor veletek se fogok teketóriázni. Ez terror saját polgáraink ellen, akik megpróbálnak fellépni a diktatúra ellen” – mondta Ejdman.
Tüntetés helyett gyászmenet
Több tízezren gyűltek össze tegnap délután Moszkvában és Szentpéterváron, gyászmenet­tel emlékeztek hívei és ellenzéki társai Borisz Nyemcovra. Az orosz ellenzék eredetileg úgynevezett válságellenes megmozdulásra hívta az embereket március első napjára. A Kreml Ukrajna-politikája és a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus elleni fellépés jegyében ter­vezett tüntetés egyik fő szervezője Borisz Nyemcov volt, aki a megölése előtti órákban még arra buzdította az Eho Moszkvi orosz rádió hallga­tóit, hogy vegyenek részt a kormány Ukrajna-politikája elleni vasárnapi megmozduláson.
Moszkva biztonsági hatósága a rendkívüli, tragikus eset miatt kivételt tett és hozzájárult ahhoz, hogy az ellenzék a központtól távoli Marjino városrészben engedélyezett tüntetés helyett gyászmenetet tartson a főváros szívében. A romániai idő szerint 14 órakor kezdődő gyászmenet a Kreml szomszédságában lévő Kitaj Gorod nevű történelmi városrészben indult, és a Moszkva folyó menti rakparton a Bolsoj Zamoszkvoreckij hídon keresztül, a gyilkosság helyszínéhez vezetett. Onnan a résztvevők a 2011–2012-es nagy ellenzéki tüntetések helyszíne, a Bolotnaja tér köze­lében lévő Malij Zamoszkvoreckij (Kis Moszkva) hídig folytatták útjukat.