Az atlétika a sportok királynője – tartja a sportvilág aranymondása. Az ókori olimpiai játékok programjában is szerepelt, tanú erre a máig ránk maradt 192,27 méteres futópálya. Ezt nem felejtette el az emberiség, s a XIX. század kilencvenes éveiben versenyszervezésbe kezdtek, nem hivatalos Európa-bajnokságot rendeztek.
Az 1912-es londoni olimpia ideje alatt életre hívták a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget (International Amateur Atletic Federation, röviden IAAF). A hivatalos Európa-bajnokságra azonban még várni kellett. E várakozásban, pontosabban fogalmazva 1926-ban a magyar Stankovits Szilárd javasolta a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek az Európa-bajnokságok rendszeresítését. Elutasította a szövetség. Hat évvel később, az 1932-es Los Angeles-i olimpia idején az IAAF meggondolta magát, s igenlően rábólintott Stankovits ötletére, és megbízott egy magyar szakbizottságot a szabályok kidolgozására. 1933-ban a berlini ülésén az IAAF jóváhagyta a magyar bizottság javaslatát, szabályzatát, és döntött is arról, hogy az első Európa-bajnokságot Olaszország rendezze meg 1934-ben. Az olaszok Torinót jelölték az első Európa-bajnokság helyszínéül.
Jól kezdtek a magyarok, két Európa-bajnokot ünnepelhettek: Szabó Miklóst 800 m-es síkfutásban és Kovács Józsefet 110 m-es gátfutásban.
Közben a fedett pályás versenyek is egyre nagyobb teret hódítottak, népszerűbbek lettek. A hatvanas években Fedett Pályás Európai Játékok néven indították be a kontinens viadalait (1966 – Dortmund, 1967 – Prága, 1968 – Madrid, 1969 – Belgrád), aztán 1969-ben rátértek az Európa-bajnokság hivatalos elnevezésére. Az első hivatalos fedett pályás Európa-bajnokságot Bécsben rendezték meg 1970-ben. Az első fedett pályás magyar Európa-bajnok Major István magasugró. 1966 és 1990 között évente rendezték meg a fedett pályás kontinensvetélkedőket, 1990 és 2005 között kétévenként (mindig a páros években), majd 2005-től átváltottak a páratlan esztendőkre.
A mögöttünk maradt 37 fedett pályás vetélkedő legszorgalmasabb éremgyűjtői: Szovjetunió 116 arany-, 107 ezüst-, 104 bronzérem, Németország 98–102–89, NDK 87–83–58... Románia mérlege: 25–35–38, Magyarországé: 14–23–17.
A legutóbbi fedett pályás Európa-bajnokságon (2013-ban) sem Románia, sem Magyarország nem szerepelt az éremgyűjtő országok között. Ezek rangsora: Oroszország 4–6–4, Nagy-Britannia 4–3–2, Franciaország 4–2–3, Ukrajna 2–1–1, Lengyelország 2–0–1, Spanyolország 1–3–0, Németország és Svédország 1–2–2, Olaszország és Csehország 1–1–3, Törökország 1–1–0, Bulgária, Szerbia, Portugália, Hollandia, Azerbajdzsán 1–0–0, Fehéroroszország 0–2–2, Bosznia és Hercegovina 0–1–0, Írország 0–0–2.
A hétvégén, március 6. és 8. között Prága lesz a 38. fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság helyszíne. Az Eurosport2 március 6-án 9.30-tól élőben közvetíti a történéseket. Jó szurkolást! (á)
