Költészet és kritika

2015. március 3., kedd, Kultúra

Ritka lehetőség, hogy költő és költészetéről írott monográfia szerzője ugyanazzal az alkalommal mutatkozzék be: ez történt szombat délután a sepsiszentgyörgyi Tein teázóban, ahol Markó Béla harmadik haikukötetét, s Elek Tibor irodalomkritikus Markó Béla költői világa című könyvét ismertette a meglehetősen kisszámú közönséggel.
 

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele

A kettős könyvbemutatót vezető Farkas Welmann Éva viszonylag keveset beszéltette a költőt, többnyire versei felolvasására kérte: nem csupán a bemutatandó kötetből valókat, hanem korábbiakat és későbbieket is, így Markó Béla sepsiszentgyörgyi-erdővidéki kötődésű, önéletrajzi ihletődésű verseket, szonettet, szabad verset, rímes verset, haikukat egy­aránt olvasott az est során.
Bemutatásában Farkas Wellmann Éva kiemelte, Markó Béla tudatos költő, akinek az avantgárd kilengések ellenére is fontos a forma. A maga során Markó elmondta, a szonettet különösképp szereti, bár nem ragaszkodik egyetlen műfajhoz sem, élete során például számos politikai nyilatkozatot is kellett írnia, ami bár nem irodalmi műfaj, annyi köze mégis van a literatúrához, hogy sok esetben több benne a fikció, mint a valóság. Fiatalon a formabontást tartotta céljának, később már a kötött forma vált a nagy kihívássá, azon belül is a szonett, ami olyan, mint gúzsba kötve táncolni, hiszen nem több és nem kevesebb, mint tizennégy sorba kell mondanivalójával illeszkednie a költőnek. A szonett olyan értelemben is kihívás, hogy saját arcunkat fel tudjuk-e mutatni egy bizonyos formában, próbatétel, hogy elveszünk-e ebben a szembesülésben vagy megmaradunk – fogalmazta meg Markó. A haikuval más a helyzet, számára is sokáig idegen volt ez a háromsoros, tizenhét szótagos versforma, melynek nincs köze az európai kultúrához: míg a nyugati civilizáció magáévá akarja tenni a világot, a haikuban megnyilvánuló japán mentalitás szerint a világ végtelensége a legkisebb elemben is megtalálható, és Markó szerint fontos erre is odafigyelni, bár nyilvánvaló, hogy nem változtatja meg az európai gondolkodásmódot.
Elek Tibor irodalomkritikus, a békéscsabai Bárka irodalmi folyóirat vezetője elmondta, Markó Béla költészetét 1990 előtt is ismerte, első tanulmányát róla 1993-ban írta. Monográfiájában fontosnak tartotta elkülöníteni a politikust a költőtől, hiszen Markó Béla nem politikusnak született, ugyanakkor attól, hogy hosszú éveken át aktív politikus volt, költészete nem válik értékesebbé. A kritikus szerint ezért helyesebb olvasói magatartás szétválasztani a politikust a költőtől, holott valójában elválaszthatatlanok, mint Markó Béla is megfogalmazta korábban, környezeti hatás nélkül nincs alkotás. A kritikus szerint Markó Béla költészete és pályája arra is példa, az alkotó életében mennyire szükséges a megújulás, de azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy visszatért a kezdeti gondolatokhoz, formákhoz, jelesen a szonetthez, mely – szintén a költő által régebben megfogalmazott meghatározás szerint – a zárt formában meglelt szabadság. Markó Béla már nem tud nem szonettet írni, ez számára szükségszerűség, értékelte Elek, szemben a haikuval, melyről úgy tűnik, lezárt fejezetté vált életében. Kiemelte, újabban ismét szabad verseket közöl s úgy véli, érlelődik benne egy kötetre való. Zárszóként azt a következtetést vonta le, még sok meglepetés várható egy ilyen alkotótól.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2015-03-03: Kultúra - Mózes László:

Itt járt Cseh Tamás

Újra Sepsiszentgyörgyön, újra közöttünk járt. Akik követhették – az előadásra jóval többen voltak kíváncsiak, mint ahányan az új stúdióba befértek! – a szombat esti Cseh Tamás-emlékestet, s szemet behunyva egymás kezét fogták, még a lépteit is hallhatták...
2015-03-03: Kultúra - :

Könnyes-könnyed szórakoztatás és gyászos kor-kórkép (Az Újvidéki Színház a Reflexen)

A Reflex3 Nemzetközi Színházi Fesztivál márciusi kínálata a közép-kelet-európai térség reprezentatív színházi előadásait gyűjti egybe. Olyan meghatározó törekvéseket, melyek bátran reagálnak a kor feszítő kérdéseire, elevenségükben pedig költői minőséget képviselnek. E képet rajzolja szélesebbre a műfajában is virtuóz előadás, az újvidéki teátrum Opera ultimája, a zenés műfajról is merészen gondolkodó, dinamikus színházi önreflexió, amely kíméletlenül beszél Szer­bia társadalmi és politikai viszonyairól.