Litván társulat a ReflexenÚjabb Koršunovas-produkció Sepsiszentgyörgyön

2015. március 4., szerda, Kultúra

A Reflex3 fesztiválon bemutatkozó közép- és kelet-európai produkciók érzékenyen reagálnak a kortárs törekvésekre, Oskaras Kor­šunovas figyelme is kiemelten a jelenkor társadalmi-kulturális hely­zete felé fordul.

A rendező 1999-ben több hozzá hasonlóan gondolkodó művésszel közösen hozta létre független társulatát, az OKT-t, vagyis az Oskaras Koršu­novas Színházat. Előadásaik a radikális társadalmi és politikai átalakulásokkal küzdő Litvániában kiemelkedő jelentőséggel bírnak, céljuk elsősorban a változó időket élő emberekkel való kapcsolatkeresés. Rendezései a metaforikus litván színjátszás jegyében, képzettársításokból indunak ki, majd asszociációit tárgyként kezeli és a színjátszás szolgálatába állítja.
Az OKT a legsűrűbben turnézó litván társulat. Korszerűségük művészi szabadságukban rejlik: figyelembe veszik a jelen színházi irányvonalait, keresgélnek, ugyanakkor repertoárban gondolkodnak,  jól meghatározott művészi elképzelésekkel támasztják meg a hagyományt.
Végjáték vagy felszabadulás, megszabadulás? Shakespeare A viharja örök dráma. Minden kornak van lakatlan szigetre ítélt Pros­perója, kinek szellemi erejét nem tűri a rendszer, megsemmisíteni képtelen, így hát száműzi. Jel­ké­pesen. A Prospero-alkotó intellektuális menekvését a könyv és Miranda jelenti. „A lány a művész teremtménye, Prospero szárnyaló lelke, és leginkább az ő alakja érdekelt. Bár a színpad a múlt század szovjet rendszerét idézi, egyetemes nyelven kíván beszélni a mindenkori alkotó kényszerített visszavonulásáról, mely létezését burokba zárja. És merő illúzió, hogy eljön az idő, egy plátói kor, melyben a hatóságoknak szükségük lesz a filozófusra” – vallja a rendező.
A kortárs színházat meghatározó, Meyerhold-díjas rendező előadásait totális színházként éli meg a néző a világ legtöbb fesztiválján. A Reflex színpadán korábban is átütő erővel jelentkezett: Gorkij Éjjeli menedékhelye és Shakespeare Hamletje után egy újabb klasszikust láthatunk frissen lélegző átiratban. Hogy eltöri-e Shakespeare varázslója ezúttal pálcáját, nem tudni, de színház-, és világértelmezésnek újra tanúi lehetünk.
A Miranda című előadást a sepsiszentgyörgyi közönség 2015. március 31-én, kedd este nyolc órától láthatja a Tamási Áron Színház nagy­termében. A március 18–31. közt zajló Reflex3 Nemzetközi Színházi Fesztiválnak köszönhetően Sepsi­szent­györgy és Háromszék találkozási ponttá válik Európa kulturális térképén. További részletek a fesztivál honlapján (http://reflexfest.ro/).
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 517
szavazógép
2015-03-04: Kultúra - Iochom István:

Hagyományőrzés új köntösben (Év elején a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban)

A csernátoni Haszmann Pál Múzeumban járva az intézmény tavalyi megvalósításairól, valamint a 2015-re tervezett programokról faggattuk Dimény-Haszmann Orsolya muzeológust, aki munkatársaival éppen a Maszkások című farsangi múzeumpedagógia tevékenységet vezette. A vidám hangulatú, tartalmas tevékenységről, ahol farsangi népszokásainkról is hallhattak, elégedetten távoztak a mosolyogó, alkotásaikat büszkén mutogató kisdiákok.
 
2015-03-04: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

Amikor ránézek egy jó cipőre, a vér megmozdul bennem (Magánvállalkozás)

Balázs József két cipőjavító és -készítő műhelyt működtet Sepsiszentgyörgyön. A lassan nyugdíjaskorú mester Kolozsváron inasként tanulta a szakmát, s bár eredetileg lószerszámkészítő akart lenni, a cipészmesterséget nagyon megszerette. Amikor ránézek egy jó cipőre, a vér megmozdul bennem – vallja magáról. Sepsiszentgyörgyi műhelyében – miközben több ügyfele is bekopogott – a cipészszakma mai esélyeiről beszélgettünk.