Gidófalván ma is élő helynév az Oltfej. Így nevezik az Olt völgyének Bükszádig terjedő szakaszát. Az Oltfej kapujának helységei számos érdekes látványosságot kínálnak.
Árkos nevéhez kötődik a 17. századi rektor Árkosi Benedek, a tanár, orvos és író Árkosi Gelei Benedek, a zoológus Gelei József (1885–1952) és a geológus Kiss Ernő, a Baróti-hegység földtanának ismerője, kutatója és a híres árkosi ammoniteszkövületek leírója a Cserelői kőbányából. A falu alatt és a környéken a mélyben mindenütt széntelepek rejtőznek.
A múlt században külszíni műveléssel is megnyitották a telepeket. Innen kerültek ki a masztodon fog- és agyarmaradványai.
Sepsikőröspatakon a renoválás alatt levő Kálnoky-kastély és a XI–XII. századi Nyírtetői vármaradvány érdemel figyelmet. A régészek szerint ez volt megyénk egyik legkorábbi kora feudális vára. Előbb fából épült, mint a Várhegyi favár.
Árkos község keleti részén Nagy Konstantin császár idejéből származó pénzleletet talált Régeni Áron egykori tanítómester. Nem messze, a szénbányából pedig egy IV. századi tál került napvilágra.
Kálnokon Bálint András népművész egykori faragott székely kapui, a műemléknek nyilvánított haranglábak, az unitárius templom festett mennyezetkazettái és a temetőben álló évszázados tölgy idegenforgalmi kuriózum. Az Ütők havasa árkában 1940-ben szénbányát nyitottak, amelynek lignitje alkalmasnak bizonyult lepárlásra. Kálnokról piros ponttal jelzett út mentén juthatunk fel a Baróti-hegység főgerincére.
Zalánban a műemlék jellegű református templom, a felújított művelődési otthon, a feltehetően középkori eredetű Pincevár (P), a Sissi-emlékkopja érdemel említést.
Számmal és betűvel jelölt helynevek ezen a térképkocán:
Középhatár (6), Bőgőmező (15), Felsőhatár (7), Kincses hídja (18), Sáros-patak vagy Ütőhavas árka (S), Gyümölcsös (16), Hollóskút (H), Vállas-kút (17), Csorgóárka (Cs), Majorárka (M), Domoszló, majd Domanik feje (D), Kóré-tető (K), Keresztfa (19). Források és ásványvizek: Pázsinti borvíz (Pa), Alszegi v. Bartók-borvíz (A), Fingó-borvíz (11), Várkertódali szemvíz (12), Kóré-kút (3), Boga-kút (14), Rókaliki-forrás (9).
Az ásványvizéről híres Bodok erődtemploma gótikus emlékeket őriz. Az Olt-terasz homokjából gazdag jégkorszaki fauna került napvilágra. A helységet, a Bodoki-havas érintésével, sárga pont turistajelzés köti össze Málnásfürdővel. Bodok egykor híres fazekasközpont volt. A Vásárpatak völgyében lévő régi kőbánya kövületlelőhely. Zoltánban a restaurált régi barokk kapulábat és a Várady József-emlékkopját érdemes megtekinteni, Étfalván a református templomot.
Gidófalva turisztikai érdekességeiből: a polgármesteri hivatal épületén a Czetz János- (1822–1904) emléktábla és -emlékszoba, a műemlék vártemplom. Az Evett-hegyről masztodon, a régi homokbányából pedig jégkorszaki ősmaradványok kerültek a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba. A helységet kék háromszög jelzés köti össze a Bodoki-hegység főgerincével. A falutól délre fekvő Bedeháza helynév a tatárjárás idején elpusztult falu emlékét őrzi. Lakóinak egy része Árkosra, a többi pedig Gidófalvára telepedett. A régi faluhely gazdag régészeti telep, archeológiai rezervációnak nyilvánították. Számmal jelzett helynevek: Kihágó (3), Kosrét (4), Rét (5), Szárazpeterke (1), Fotosi patak (2), Remete-hegy (8).
A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben már kaphatóak a Háromszéki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 1984–85-ben a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának első darabjai. A frissített, fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.
