Magyar országgyűlési képviselők az ukrajnai decentralizáció jelentőségét hangsúlyozták a válság rendezése érdekében egy tegnapi budapesti tanácskozáson. A Keleti fordulat vagy új egyensúly? címmel rendezett külpolitikai konferencián Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: az ukrán válság világossá tette, hogy véget ért a hidegháború lezárását követő történelmi időszak, Európa biztonsága érzékelhetően megkérdőjeleződött az elmúlt egy évben. Európának az a feladata, hogy erre megfelelően reagáljon – fűzte hozzá.
Németh Zsolt kifejtette: a közép-európai országok fontos feladata, hogy kellő figyelmet szenteljenek a keleti problematikának, és ebben eddig is többé-kevésbé számíthattak Németországra. Ha ez a figyelem alábbhagy, az biztonsági kockázatot jelent – mutatott rá. Arra is kitért, hogy a keleti partnerség következő, rigai csúcstalálkozóján európai uniós tagsági perspektívát kell adni azoknak az országoknak, amelyek erre készen állnak, és az integrációt tekintik céljuknak. Ilyen országnak nevezte Ukrajnát, Moldovát és Grúziát. Úgy látja, Európa azzal segíthet leginkább Ukrajnának, ha világos tagsági perspektívát nyújt számára. Ha erre nem képes a rigai csúcstalálkozón, akkor nem lehet sikeres az esemény. Márpedig egyelőre a megegyezés körvonalai csak nagyon halványan látszanak az unión belül ebben a kérdésben – mondta. A fideszes politikus hangoztatta: örvendetes, hogy látványosan kezdetét vette a decentralizációs folyamat Ukrajnában, és a hosszú távon sikeres, saját lábán megállni képes, szuverén Ukrajna eléréséhez ezen az úton kell haladni.
Molnár Zsolt (MSZP), az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke hangsúlyozta: a magyar külpolitika számára az Ukrajnában lévő magyarok helyzetének kell elsődlegesnek lennie, emellett az ország EU- és NATO-tagsága határozza meg az irányt. Úgy vélte, a közép-európai régió felértékelődött a világ katonapolitikai helyzetében, mert közel van a válsággóchoz, tranzitútvonalat jelent, és több NATO-tagállam van itt.
A szocialista politikus kifejtette: fontos valamiféle autonómiát biztosítani az ukrajnai orosz kisebbségnek ott, ahol nagy számban élnek, ez a helyzet már a független Ukrajna létrejöttekor sem alakult megfelelően. Most ezt nehéz lesz pótolni, az etnikai feszültségeknek általában nem egyszerű véget vetni – mondta. Hozzátette: nagy siker, ha a minszki egyezménynek sikerül érvényt szerezni, és tárgyalóasztalnál lehet rendezni a helyzetet.
Siklósi Péter, a honvédelmi minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az ukrán válsággal egyértelművé vált: korábban ezt nem hitték ugyan, de nem lehet kizárni a fegyveres konfliktust Európa területén. A transzatlanti közösség „vette az üzenetet”, és a NATO walesi csúcstalálkozóján megfelelően reagált erre – idézte fel. Megjegyezte: Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai fellépésével megnövelte a NATO kohézióját.
