A feljelentő azt állította: a közvetítők egyikeként játszott szerepet abban, hogy egy nagyváradi üzletembertől átvett 50 ezer euró csúszópénz eljusson Borbély Lászlóhoz, aki állítólag előnyös állami szerződéseket ígért az illető üzletembernek. Borbély László szerint az ügyészség nem ellenőrizte, van-e bármilyen valóságalapja az ellene tett feljelentésnek, az állítólagos megvesztegetőt sem hallgatta ki. Rámutatott: az eljárásjog abban az esetben teszi lehetővé egy bűnvádi eljárás újraindítását, ha az illető ügyben újabb, megalapozott gyanú merül fel. Hozzátette: esetében a gyanú megalapozottságát nem ellenőrizték, a feljelentésnek pedig semmi köze a 2012-ben vádemelés nélkül lezárt ügyhöz.
Az RMDSZ politikai alelnöke megjegyezte, hogy a bíróság kizárólag a vádhatóság jelentése alapján, az érintett meghallgatása nélkül dönt az ügyek újranyitásáról, ezért – a védekezéshez való jog megtagadására hivatkozva – panaszt tett az ombudsmannál, aki alkotmányossági óvást emelt az új büntetőeljárás ezen előírása ellen.
A titkos szavazáson a képviselők 154–125-ös szavazataránnyal úgy döntöttek, nem engedélyezik bűnvádi eljárás indítását Borbély László ellen.
Az RMDSZ politikusát 2012-ben azzal gyanúsította a korrupcióellenes ügyészség, hogy 20 ezer euró értékű lakásfelújításért előnyös állami szerződésekhez juttatott egy szatmári üzletembert. A politikus ártatlannak vallotta magát, de lemondott miniszteri tisztségéről, hogy a gyanú ne árnyékolja be a kormány tevékenységét. A képviselőház az akkori kiadatási kérelmet is elutasította. A Borbély László elleni nyomozást így vádemelés nélkül lezárta az ügyészség, de az ügy másik három gyanúsítottja ellen 2014 januárjában vádat emeltek a Szatmár megyei törvényszéken – ítélet még nem született.