„Ott, ahol zúg az a négy folyó, ott, ahol szenvedni jó,
Ott, ahol kiömlött annyi drága vér, ezredévről mond mesét a szél...”
Érzem, mint ölel át a szél, hallom szüntelenül halk szavát, suttogását, amint csendesen, édes anyanyelvemen elismerő szavakat susog e vidék, e föld hőseiről, és közben arra int, róluk se feledkezzél meg.
Csordás Mária
Zilahon született 1944. augusztus 27-én. Édesapja, Sándor tanár, édesanyja, Gaál Ludmilla könyvelő. Mint oly sokan Erdélyből, a Csordás család is idejében az anyaországba telepedett át a háború felkavarta időszakban. Mária 1962-ben érettségizett a budapesti Landler Jenő Gimnáziumban, majd az egyetemen folytatta tanulmányait. 1966-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi doktorátust szerzett, majd öt évvel később, 1971-ben ügyészi szakvizsgát tett.
Sportpályafutását 1954-ben kezdte a Budapesti Kinizsi, majd 1957-től a Ferencváros színeiben – műkorcsolyázott, méghozzá párosban, párja pedig Kondi László volt. Edzői: Biró Sándor, Hatfalussy István, Dillinger Rezső, Nagy László. Az első igazán figyelemreméltó sikerét 1962-ben érte el, Kondi Lászlóval együtt megnyerték a páros országos bajnokságát, még ebben az évben a lodzi nemzetközi versenyen ezüstérmet szereztek. A bajnoki címmel a tarsolyában lépett jégre az 1963-as budapesti Európa-bajnokságon, ahol a 15. helyen zártak Kondival, az országos megmérettetésen megvédték bajnoki címüket, a hagyományos lodzi nemzetközi versenyen pedig bronzérmesek lettek. 1964 gazdag programmal várta a magyar párost. Állt is elébe, először megvédte bajnoki címét, aztán a dortmundi világbajnokságon a 12., a grenoble-i Európa-bajnokságon pedig a 10. helyen végzett, következett a prágai nemzetközi verseny, s ezen hatodikként vonultak le a jégről. 1965-ben a moszkvai Európa-bajnokságon a Csordás–Kondi kettős megtartotta korábbi 10. helyét, akárcsak országos bajnoki címét. 1966 még gazdagabb programot kínált: a davosi világbajnokságot – a 15. helyet szerezték meg Máriáék –, a pozsonyi Európa-bajnokságot (14. helyezés), a torinói Téli Universiadét (4. helyezés) és végül az országos bajnokságot, ahol megszerezték ötödik bajnoki címüket. Csordás Mária ezzel be is fejezte versenyzői pályafutását. 1980-ban a Testnevelési Főiskolán edzői oklevelet szerzett, majd a Budapesti Rozmaring SE edzőjeként segítette a magyar műkorcsolyasportot. Közben férjhez ment Selmeczi István ügyészhez. Budapesten éli nyugdíjaséveit.
Csorba Attila József
1959. december 17-én született Nagybányán. Édesapja, József kovácsmester, édesanyja, Katalin háztartásbeli. Tanulmányait a nagybányai Műszaki Főiskolán fejezte be 1982-ben a bányaipari szakon, almérnöki oklevelet szerzett. Diákévei alatt nősült, felesége Ildikó, két fiúgyermekük pedig Richárd és Árpád.
Iskolai éveiben több sportág vonzásának engedett, míg végül a sportlövészet mellett maradt, s a nagybányai Municípiumi Sport Club versenyzőjeként tüzelt a versenyek céltábláira, és jól. Mint koronglövő, skeetversenyző az alábbi sikersorozatot érte el:
1988: Balkán-bajnokság – aranyérem egyéniben és csapatban
1989: Európa-kupa – aranyérem
1990: moszkvai világbajnokság – 4. hely
1993: az országos bajnokságon aranyérem egyéniben, az Európa-bajnokságon 4. hely a csapattal, a világbajnokságon pedig egyéniben 22., csapatban 15. helyezés
1994: Balkán-bajnokság – aranyérem egyéniben és csapatban, országos bajnoki cím egyéniben, a világbajnokságon – egyéniben a 13., csapatban a 6. hely
1995: Balkán-bajnokság – aranyérem egyéniben és csapatban, Európa-kupa – aranyérem, a nicosiai világbajnokságon csapatban világbajnoki címet szerez I. Toman és M. Matei társaságában; még ebben az évben érdemes sportmesteri címmel tüntették ki
1996: világkupa – 4. hely, Európa-bajnokság – 4. hely csapatban, Balkán-bajnokság – aranyérem egyéniben
1997: Európa-bajnokság – 8. hely egyéniben és csapatban is, az országos bajnokságon pedig egyéniben bajnoki címet, csapatban bronzérmet szerez
1998: világbajnokságon – 9. a csapatversenyen, egyéniben a 49., az Európa-bajnokságon egyéniben 21., csapatban 12. helyezett
1999: világbajnokságon – 10. a csapatban, egyéniben a 24., az Európa-bajnokságon egyéniben a 13., az országoson egyéniben ezüst-, csapatban bronzérmet szerez
2000: világkupa (Kairó) – 4. hely.
Nagyszerű céllövő volt. Csak sajnálni tudja, hogy a koronglövés nem szerepel az ötkarikás játékok programjában.
Szász-Kolozsvári Sára
Kolozsváron született 1922-ben. Kilencévesen kezdett el pingpongozni. Klubja: a kolozsvári Közigazgatási Alkalmazottak Sport Egyesülete. Alig tizenhét évesen a világbajnokság dobogójára léphetett, hogy Angelica Rozeanu Adelstein mellett átvegye az ezüstérmet női párosban, majd csapatban a bronzérmet. Lényegében megismételték az országos bajnokságon elért sikerüket, Sára viszont az országos bajnokság egyéni viadala végén ezüstérmet kapott. S ha már az országos bajnokságot említettük, hadd mondjuk el, hogy női és vegyes párosban tizenhárom bajnoki címet szerzett, hat ezüstérmet egyéniben és öt bronzérmet a különböző versenyszámokban – egyéni, vegyes páros, csapat.
Tizennyolc éven át rendszeresen részt vett a nemzetközi versenyeken, köztük szerepelt nyolc világbajnokság, melyeken egyéni számokban tizenegy érmet szerzett, csapatversenyen pedig ötöt. S tette ezt két ország – Románia és Magyarország – bajnokságain, hiszen a bécsi döntés után Magyarországon élt, és ötször szerepelt is a magyar válogatottban... Na, de hadd vegyük számba sikereit:
1939: világbajnoki ezüstérem női párosban és bronzérem csapatban, országos bajnoki arany női párosban, ezüstérem egyéniben
1940: országos bajnokság – aranyérem női párosban, ezüst egyéniben
1941: országos bajnok vegyes párosban
1942: országos bajnok vegyes és női párosban
1943: országos bajnok női párosban
1947: országos bajnok női párosban, ezüstérem egyéniben és csapatban
1948: világbajnoki bronzérem csapatban, országos bajnok női párosban és ezüstérem egyéniben, valamint csapatban
1949: országos bajnok női párosban, ezüstérem vegyes párosban
1950: világbajnok csapatban, bronzérem egyéniben, országos bajnok női párosban, ezüstérem egyéniben, bronzérem vegyes párosban és csapatban
1951: világbajnok csapatban, ezüstérem női párosban, országos bajnok női párosban, ezüstérem egyéniben
1952: világbajnoki bronzérem csapatban, országos bajnok női párosban
1953: világbajnok csapatban, országos bajnok női párosban, bronzérem egyéniben és vegyes párosban
1955: világbajnok csapatban
1956: világbajnok csapatban.
A 75-szörös román és 5-szörös magyar válogatott méltán kapta meg az érdemes sportmesteri címet.
