A múltról szóltak, a jövőnek üzentek

2015. március 16., hétfő, Közélet

Legalább háromezren gyűltek össze tegnap Kovásznán emlékezni az 1848-as szabadságharc kitörésére. Nemcsak helybeliek, a szomszédos falvak nemzeti érzésű polgárai is ott voltak, így Orbaiszék fővárosában a régió központi ünnepi eseményét tartották. 

  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele

Meghívottként jelen volt Cseresnyés Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője, Nagy­ka­nizsa volt polgármestere és Tóth Nándor nagykanizsai alpolgármester. A város vezetősége és polgárai mellett egyházi méltóságok, közhivatalok vezetői, cserkészek, nagyon sok ifjú, iskolás vett részt az ünnepségen. A szónoki emelvényen hétféle zászlót lengetett a szél: román, magyar és székely lobogót, az Eu­rópai Unió, a Magyarok Világszövetsége, az RMDSZ és Kovászna város zászlaját. A tömegben viszont meglepően kevés volt a magyar vagy székely zászló. Butyka Gyula ceremóniamester meg­határozása szerint a rendezvény „a múltról szólt, a jövőnek üzent”.
Megszokott módon, felvonulással kezdődött el az ünnep. Legelöl a helyi ifjúsági fúvószenekar, majd a lovasok, díszes fogatok vezették a népes sereget. Éljen a magyar! Éljen a haza! – hangzott itt is, ott is. Az egyik szekérderékból – a felvonulás békés jellegét hangsúlyozandó – két fehér galambot röpítettek az égbe.
A  Szózat eléneklése után a központban felállított pódiumon elsőként Balogh Zoltán, a Kézdi-Orbai Re­formátus Egyházmegye esperese szólt az egybegyűltekhez, az isteni munka emberi sorsunk, nemzeti létünk alakulásában játszott szerepét boncolgatta beszé­dében. A porszemnyi élet eszköz Isten kezében, amivel építeni lehet a holnapot. Így lehet a mi országunk a jövendő kis tartománya – vonta le a következtetést.
Az RMDSZ és a Kőrösi Csoma Sándor Köz­mű­velődési Egyesület szervezésében kilencedik alkalommal megtartott szónokverseny idei győztese, Bereczki Előd igazi forradalmi hévvel szólt a tömeghez. A szabadságért vívott harc életforma lett, ki kell állni a székelységet ért jogtiprások ellen, a demokrácia lehetőségeivel kell harcolni a jogokért, így teremthető szebb jövő Szé­kelyföldön – hangsúlyozta.
Cseresnyés Péter Gábor Áron életútját elevenítette fel, elmondása szerint azért, mert így domborítható ki leginkább a magyar összetartozás, a földrajzilag elválasztott, de lélekben egy nemzet erőssége. Kovács Gábor címzetes esperes, plébános a tőle megszokott pátosszal szólt „kicsiny magyar népéhez”. A székely nép életében ott a keserűség, de Isten segítségével mindig megvilágosodik a követendő út – összegezhető beszéde. Szó­nok­lata végén a miatyánkot kezdte el, a tömeg kérés nélkül csatlakozott hozzá.
A központi ceremónia után a résztvevők a belvárosi református templom kertjében, a hősi emlékműnél helyezték el az emlékezés koszorúit. Az ünnep a magyar és székely himnusz  eléneklésével ért véget. Az eseményen nagy sikerrel lépett fel a Kertész Barna vezette kovásznai ifjúsági fúvószenekar, a Magnifica gyerekkórus Gyerő Ka­talin vezényletével, a belvárosi református férfidalárda Antal Ernő irányításával.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2015-03-16: Közélet - Fekete Réka:

Megteremteni a szabadság kereteit (Gábor Áron eresztevényi síremlékénél)

Románia és a románok csakis akkor lehetnek szabadok, ha nem félnek a mi szabadságunktól. Ahogy a szabadságharc 1848–49-ben összekötötte nemzeteinket, most ránk hárul a feladat, hogy értessük meg többségi testvéreinkkel: a mi szabadságunk, Székelyföld önrendelkezése, az erdélyi magyarok megmaradása nem Románia, nem az európai eszme ellen van, hanem pont ellenkezőleg, az európai szabadságeszme kiteljesítéséért – hangsúlyozta beszédében Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke tegnap pártja Eresztevényben tartott központi ünnepségén.
 
2015-03-16: Közélet - Szekeres Attila:

Egyed Ákos: A történeti tudatot gondozni kell

Háromszék szabadságharca 1848–1849-ben címmel tartott előadást Egyed Ákos történész, akadémikus a Magyar Erdélyért Egyesület által szervezett rendezvényen a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében március 15-e előestéjén, majd Csáki Árpád sepsiszentgyörgyi történész bemutatta Egyed Ákos legutóbbi könyveit.