Országszerte tartottak megemlékezéseket tegnap, az 1848-as forradalom évfordulóján. Miközben a kormányzati politikusok azt hangoztatták, hogy az elmúlt években erősödött az ország, az ellenzék a demokrácia és a szabadságjogok csorbításával vádolta a kabinetet. A civil tüntetők új magyar köztársaságot követeltek a fővárosban, illetve „rendszerbontó” népszavazást kezdeményeztek.
Orbán Viktor miniszterelnök a Múzeumkertben megtartott állami díszünnepségen a szabadságot és a nemzeti függetlenséget nevezte a magyar történelem „páros vezércsillagának”. A kormányfő szerint a szuverenitásért folytatott harcnak soha nincs vége, az elmúlt években pedig ismét egy erős magyar nemzet kezdett el kovácsolódni. A politikus a Tisztelet a bátraknak felirat előtt arról beszélt, hogy az országot lakóinak kell berendezniük. A magyar történelem létparancsolata úgy szól: függetlennek lenni a nálunk nagyobbak között; földet, hazát megvédeni; saját szabad magyar világot teremteni – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a magyar sors lényege azóta sem változott: a magyarok keményen dolgoznak fennmaradásukért, helytállásukért pedig elvárják az őket megillető tiszteletet. A beszéd alatt tiltakozók részéről folyamatos sípszót, bekiabálásokat lehetett hallani, mire a tömeg egy része Tarts ki, Viktor! felkiáltással válaszolt.
Áder János köztársasági elnök, a Kossuth- és Széchenyi-díj, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásakor úgy vélekedett, hogy 1848-ban sem csak a pezsdítő szónoklatok hozták el az új világot, hanem a mindennapi munka. A mi dolgunk ezért a nemzet ünnepén elismerni azok teljesítményét, akik naponta mutatnak példát nekünk a kitartásra – jelentette ki. Az ünnepségen a Magyar Érdemrend különböző fokozatait harmincketten vehették át, tizenhárom művész kapott Kossuth-díjat, hatan megosztott Kossuth-díjban részesültek. Széchenyi-díjat tizennégyen, megosztott Széchenyi-díjat pedig hárman vehettek át.
Az MSZP elnöke, Tóbiás József az Ajkán megtartott ünnepséget követően kijelentette, hogy a helyi időközi országgyűlési választás közeledtével rendhagyó közmeghallgatásra hívja a miniszterelnököt a magyarországi demokráciáról. A szocialista politikus azt mondta, eleink a feudalizmus eltörléséért küzdöttek, a felelős kormány megalakításáért, a közös teherviselésért, ma viszont egy szűk elit nyomorba taszítja emberek millióit, korlátozza a szabad médiát, mert „az orbáni hatalom önző, feudális”. A Fideszre utalva megjegyezte, hogy kelet felé néznek, a szocialisták viszont nyugat felé indultak, és egy európai Magyarországon szeretnének büszke hazafiak lenni.
A Jobbik alelnöke szabad, független, megbecsült Magyarország létrehozását nevezte meg célként a budapesti Március 15. téren. Szávay István szónoklatában az elmúlt 25 év politikáját bírálva azt mondta, hogy nem ezért küzdöttek a márciusi ifjak. A párt másik alelnöke, Apáti István az Iszlám Állam elleni tervezett magyar szerepvállalásra utalva aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az veszélynek teszi ki Magyarországot.
Schiffer András, az LMP társelnöke szerint 2015. március 15-én figyelmeztetést kell küldeni a kormánynak. Egyrészt azt, hogy egyik függőség nem szünteti meg a másikat, hanem végzetessé teszi az ország kiszolgáltatottságát. Ugyanakkor, ha egy ország viselt dolgairól külhonban többet tudnak, mint annak polgárai, az országnak nincs felelős kormánya – fogalmazott.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a Pilvax kávéháznál arról beszélt, hogy március 15. 2015-ben nem a sajtószabadság, hanem a sajtórabság napja. Úgy vélekedett, hogy a hatalmon lévők, miközben 25 évvel ezelőtt nagyon tisztességes szerepet játszottak, mára megcsalták önmagukat és elcsalják az országot. Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke Debrecenben úgy fogalmazott, hogy a nemzeti együttműködés rendszerét el kell söpörni vagy le kell győzni, és meg kell állapodni a parlamentben a teljes, folytonosság nélküli lebontásról.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen kijelentette: minden magyarnak meg kell értenie, hogy a 21. században csak akkor tud boldogulni a nemzet, ha a legjobb vagy a legkiválóbb lesz. Hende Csaba honvédelmi miniszter Szombathelyen arról beszélt, hogy tisztelet és dicsőség adassék mindazoknak, akik megértették az új idők szavát, de bele tudták építeni örökségünket a közös jövőbe. Tarlós István, Budapest főpolgármestere a Nemzeti Múzeumnál azt hangsúlyozta, ahogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, ma is küzdeni kell céljainkért. A formálódó világrendben pedig tudni kell a magyar érdekeket érvényesíteni, ami összefogás nélkül nagyon nehéz – tette hozzá.
Tegnap délután Új magyar köztársaságot! mottóval kezdődött demonstráció civil szervezetek és ellenzéki pártok szimpatizánsainak részvételével a Keleti pályaudvarnál. A Baross téren a rendezvény kezdetére a szervezők becslése szerint mintegy 5–10 ezren gyűltek össze. A rendezvény szervezői meghívójukban azt írták: március 15. a szabadság, a polgári jogegyenlőség, a közteherviselés és a függetlenség szimbóluma, egy olyan köztársaságé, amelyet szerintük a Fidesz kormányzása megszüntetett.
Tizenkilenc „rendszerbontó” népszavazási kezdeményezést indítanak a március 15-ei civil demonstráció szervezői az Orbán-rendszer lebontásáért, az „új magyar köztársaságért”. A kezdeményezést tegnapi, a budapesti Astoriánál tartott tüntetésükön jelentették be a rendezvény szónokai. Lattmann Tamás nemzetközi jogász beszédében elmondta: a népszavazásra azért van szükség, mert a mostani rendszer árt Magyarországnak, a gazdaságnak és az embereknek, akiket megfoszt a valódi polgárosodás lehetőségétől. A népszavazási pontok között megtalálhatóak korrupcióellenes, gazdasági, oktatási és társadalmi témakörök. Egyebek mellett követelik a valódi vagyonnyilatkozatokat, az állami dohánymonopólium megszüntetését, a fontos állami beruházások titkosításának feloldását, ingyenes autó- és elkerülő utakat. Támogatják továbbá a vasárnapi zárva tartás ellen beadott népszavazási kezdeményezést és a nyilvános, illetve átlátható közbeszerzéseket.
Levél a Kárpát-medencei magyaroknak
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepén levélben köszöntötte a határon túl élő magyarokat Orbán Viktor miniszterelnök, melyet számos Kárpát-medencei ünnepségen, így háromszéki rendezvényeken is felolvastak tegnap. Orbán Viktor azt írja: hosszú évszázadok elnyomása után 1848. március 15-e mutatta meg, milyen életerős és bátor nemzet a miénk. A népek tavaszán csak egyetlen ország volt, ahol nem hunyt ki pillanatok alatt a szabadság őrtüze. Orbán hangsúlyozta: a magyar szabadság üzenete Pestről, a Nemzeti Múzeum lépcsőiről indult el, de az egész hazában visszhangra talált. Ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki: összefogással, munkával és egyetértéssel – fogalmazott levelében a miniszterelnök.
