A Besenyő-patak által két párhuzamos hegyláncra szakított hegyvidék szép tájat, sok érdekességet kínál a turista számára. A főgerincen sárga sáv, míg a keleti mellékgerincen kék kereszt turistajelzés halad. Az előbbi kék háromszöggel kapcsolódik Gidófalvához a Császármezőnél, ugyancsak hasonló jelzés köti össze a nevezett főgerincet a Csihányos-tetőtől Dálnok községgel. Sepsibesenyő nagyon régi település.
Környékéről majd minden régészeti korszak anyagi műveltségének bizonyítéka előkerült, még egy Bodos melletti Besenyőpatak nevű vízfolyás is őrzi az itt letelepedő besenyő népesség emlékét. Fenn, az erdőszélen van a Besenyői Bődös-forrás, melyet a reumás betegségek tüneti kezelésére használtak a múltban. A Besenyőpatak vizének eltorlaszolásával nagy felületű víztükröt nyertek, ez a mai Besenyői-tó, pihenő- és halászóhely. A patak völgyében kellemes gyalogtúrákat szervezhetünk a Bodoki-havas irányába. Fenn, a völgyben a Várhányás nevű helyen a népi hiedelem hasonnevű várat említ. Valószínű, erődített településről van szó, melynek védrendszerét ma is látni. Területéről szalagdíszes kerámia került elő. A nép ehhez köti Csulak Marci mondáját.
Dálnok turisztikai érdekességei: Dózsa György monumentális szobra (Szobotka András munkája), a Dózsa-emlékmű (Plugor Sándor és Jecza Péter munkája), hiszen ezt a települést tartják a szakemberek Dózsa szülőfalujának. További látványosság a gótikus elemeket őrző református műemlék templom, benne a néhány éve feltárt székely rovásírásos emlékkel, a Beccássy-kúria, mint építészeti emlék és kertjének arborétuma, a több mint három és fél évszázados múltra visszatekintő helybeli iskola, Darkó Jenő- és dálnoki Miklós Béla-emléktábla. A falu temetőjében még látni néhány eredeti faragott fejfát. Itt született a pedagógus Földes Géza, Benedek Elek munkatársa (1857–1937) és a könyvtáralapító Ferenczi János. Innen származott az író Gaál József (1811–1866) családja is. Dálnok a múltban folyamatosan lakott hely volt. Gazdag kerámia- és éremleletek kerültek innen múzeumi gyűjteményekbe. A környéken sok az édes-kénes gyógyvízforrás.
A számmal és betűkkel jelölt helynevek és objektumok: 1. Jankapuszta, 2. Asszonyerdő, 3. Máté pataka, 4. Rakottyás, 5. Récés-kút, 4a. Judi-kútja, 4.b. Fotosi vállúk, Cs – Császármező és Császárkút, T – Tatárút, M – Méder-kút, 5a. Szemerke erdő, 6. Csatló árka, 7. Padlottút árka, 8. Pennemkörte pusztája, 9. Áldás-mező, 10. Szénégető pataka és erdő, 11. Orbán-patak, 12. Berzéte kútja, I. – Ibre-tető, -puszta és -kút, Cs – Csihányos-kút, alább Pálkúttya (P), 13. Zarándokúttya, 14. Várhányás, V – Vaskapu, N – Nézőhely, 15. Keskenygödör, 16. Muszkagödör, 17. Harakály és 18. Hidegkút pataka, D – Drótkert pusztája, 19. Drázsony-árka, 20. Mégely óldala, 21. Hágó, 22. A legendás Kupakő, 23. Timsósgödör, F – Fülöpkút, 25. Mungorcsi erdő, 26. Kenderesi büdösvíz. (33.).
A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben már kaphatóak a Háromszéki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 1984–85-ben a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának első darabjai. A frissített, fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.
