Egyetlen sürgősségi rendeletben 26 korábbit módosított a kormány múlt heti ülésén, a legteljesebb titokban, minden előkészítés, közvita és tájékoztatás nélkül. Az idei 2-es számú sürgősségi kormányrendelet a péntek esti Hivatalos Közlönyben jelent meg, és olyan korábbi sürgősségi rendeleteket módosít, amelyeknek egymáshoz semmi közük sincs. A bennük foglalt intézkedésekről sem előtte, sem utána nem nyilatkozott egyetlen miniszter sem;
Victor Ponta kormányfő az újságírók kérdésére tegnap kijelentette, hogy nem több rendelet egybecsomagolásáról, hanem több cikkelyről van szó, amelyeket pénzügyi intézkedések kötnek össze. A megarendelet címe semmitmondó: Sürgősségi kormányrendelet egyes jogszabályok módosításáról és más intézkedések. Szakértők szerint a kormány így próbálja elrejteni azt a külföldről is sokat bírált gyakorlatot, miszerint a parlament feje fölött, sürgősségi kormányrendeletekkel irányítja az országot. Egy ilyen jogszabály veszélyes precedens, és az alkotmánybíróságon el kellene buknia – véli több civil szervezet is, amelyek Victor Ciorbea ombudsman közbelépését és Victor Ponta kormányfő lemondását követelik.
A román kormányt az Európai Bizottság (EB) idei, január 28-án közzétett jelentése is bírálta azért, mert törvénytervezetek helyett sürgősségi rendeletekkel irányítja az országot; a jelentés a nép ügyvédjét, Victor Ciorbeát is elmarasztalja, amiért nem támadta meg az alkotmánybíróságon azokat, amelyek csakis az ő hatáskörébe tartoznak.
A 2015/2-es megarendelet többek között a következőket mondja ki: a román Lottótársaság bevételeinek 2 százalékát kulturális projektekre lehet fordítani, az energiaügyi minisztérium kölcsönöket adhat és szenet vehet a nukleáris energiavállalatnak, az állami intézmények által nyújtott támogatások legkevesebb 40 százalékát egészségügyi, tanügyi és sportcélokra kötelező fordítani, és legfeljebb 20 százalékát más tevékenységekre, a helyi rendőrség alkalmazottai kaphatnak élelmiszerpótlékot, a vezetőtanácsok tiszteletdíja nem változik (de ez alól vannak kivételek), az Első ház program résztvevői második ingatlant is vásárolhatnak azonos feltételekkel, a művelődési tárca húszezer eurós tagsági díjat fizet a Traduki hálózatnak, a határon túli románok tájékoztatására és rendezvényeire fordítható összegek a kormányfőtitkárság költségvetésében szerepelnek, a hibrid gépjárművek adóját 95 százalékkal csökkentik, az igazságügyi minisztérium felhasználhatja tartalékalapját a börtönbeli körülmények javítására, a korrupció- és terroristaellenes ügyészségek vezetői és a prefektusok is kapnak protokollpénzt, az önkormányzatok vehetnek fel kincstári kölcsönt európai uniós terveik megvalósításához.
A megarendelet ellen 13 civil szervezet lépett fel, közleményben kérik Victor Ciorbea ombudsman közbelépését, és emlékeztetnek arra is, hogy a sürgősségi kormányrendeletek miatt már hatodik alkalommal fordulnak a nép ügyvédjéhez. Az aláírók szerint a 26-ból egyik rendelet sem sürgős és nem is alkotmányos. Az APADOR-CH (Helsinki Bizottság) emberjogi szervezet statisztikái szerint az utóbbi 11 évben háromnaponként született egy sürgősségi kormányrendelet Romániában: 2004-től 2014-ig összesen 1548, évente átlag 145. Ez azt jelenti, hogy Románia minden hatvanadik órában rendkívüli helyzetben volt, amikor a kormánynak azonnali döntést kellett hoznia a parlament helyett. A legtöbb sürgősségi rendeletet – 228-at – 2008-ban, a legkevesebbet – 94-et – 2014-ben fogadták el, de ez is sokkal több az indokoltnál egy európai uniós tagállamban.