Az irodalomban, helytörténeti és történelmi tanulmányokban, kötetekben olvashatjuk, hogy az ágyúöntésben Gábor Áronnak a sepsiszentgyörgyi Kiss János volt a munkatársa, akinek műhelyében ,,két első ágyúját is felszerelték, s ahol négy új ágyút öntött… harangmasszából" (Egyed Ákos: Háromszék, 1848—1849).
Nos, a háromszéki Kiss-féle harangok összehasonlító kutatásából kiderült, hogy az őrnagy közvetlen munkatársa nem Kiss János volt, hanem annak fia, Kiss István. Kiss János ugyanis 1792 és 1818 között dolgozott, fia viszont a szabadságharc idején, 1820 és 1848 között. De még ezzel sincs vége a családtörténeti érdekességeknek, ugyanis Kiss Jánosnak volt egy ugyancsak János nevű unokája is, aki szintén harangöntő volt, örökölte a mesterséget, s harangjait 1856 és 1872 között készítette. Tehát a XVIII. század végén és a XIX. század két első harmadában, majdnem megszakítás nélkül, három Kiss nevű mester dolgozott Sepsiszentgyörgyön, vagyis egy valóságos harangöntő dinasztia. Mindhárom mester harangjaiból ma is több szól tornyainkban. Az egykori megfogalmazások tehát így értendők: Gábor Áron valóban Kiss János műhelyében öntött ágyút, de munkatársa nem Kiss János, hanem fia, István volt.
A családtörténeti kutatás során az is kiderült, hogy a Kiss família sepsiszentkirályi eredetű unitárius család volt. Az egykori Szentgyörgyfalvára költözött Kiss Jánost a vártemplomi kálvinista eklézsia matricolájába így jegyezték be: ,,Falvánkba letelepedett szűk egyhitű."
Írott adat maradt fenn arról is, hogy a Kiss-féle öntöde a Várgödrében működött. A református vártemplom alatt, a Vár utca 10. és 12. számú telkein maradványait meg is találták 1955—56-ban. Tiboldi Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa a történész Imreh Istvántól, K. Bogdán Gézától olyan bejegyzésekre talált, melyek szerinte megkérdőjelezik, hogy a harangöntő műhely az Olt utcában lett volna. ,,Az Olt utcában a Kiss harangöntők egyikének a lakása lehetett, de az is lehet, hogy a templom alatt maga az öntés történt (tehát az ágyúöntés is), míg az Olt utcai műhelyben az utólagos megmunkálás csupán" — jeleztem már Újabb adatok a sepsiszentgyörgyi Kiss János-féle harangöntöde földrajzi helyzetéhez című írásomban (Határvidék, 2.).
Az, hogy Kiss János az őrnagy segítője volt, feltehetően szájhagyományként gyökerezett meg, és élt tovább a szabadságharcról született könyvtárnyi irodalomban.
