Miután felleltároztuk mindennapi lakóterünk hívatlan albérlőit (későbbre marad még néhány behozott vagy beröpülő faj), menjünk le a pincébe. Itt a télire beszerzett burgonyát, a szépen, száraz homokba elrakott gyökereseket, a polcon az almát és téli körtét, valamint demizson borunkat és a savanyú káposztával várakozó dézsát tartjuk, ezt gondosan lefedve. A rácsozott ablak most félig nyitva.
Felkattintjuk a gyenge fényű égőnket. A pince élővilága igen gazdag, de csak tüzetes felfedező körüljárásunk segít egyikre-másikra rátalálni. Keressük együtt!
A kissé salétromos fal alatt a földaljzathoz közel egy kisujjnyi meztelen csiga igyekszik a nyirkos föld felé, közel a dézsához. Nocsak! A sárga pincecsigával (Limax flavus) találkoztunk. Alighanem sárgarépával lakhatott jól, mert a gyöngyházfényű nyálkacsík nyomozó tekintetünket arra irányítja. A nyolc-tizenegy cm-re is megnövő, narancssárga vagy barnássárga csiga testére simuló pajzsa sötétebb foltokkal tarkított, feje, tapogatói kékes színűek. Gyöngyszerű petéit nedves helyre rakja. Jelenléte tömegessé válhat. Metaldehid mérget tartalmazó, a szaküzletben beszerezhető szemcséket a fal tövéhez kell elszórni. Ha mellőzni akarjuk a mérget, nedves rongycsomókkal vagy maréknyi káposztalevéllel csalhatjuk egy helyre, ahol összeszedve elpusztíthatjuk őket.
Volt „szerencsém” földszinti lakásunk fürdőkádjában is találkozni a szintén pincekedvelő, közbeszédben pincebogárként emlegetett érdes pinceászkával (Porcellio scaber), amelyről azt kell tudnunk, hogy a jobbára vízi élőlényként ismert rákoknak egyik szárazföldi, ám nedvességkedvelő faja. Mivel korhadó, bomló növényi anyagokkal táplálkozik, nem tekintjük károsítónak. A szürkés színű, összegömbölyödni képes állatnak hét pár gyenge lábacskája van, melyet pajzsa elfed. Szabadban, nedves talajon, kövek alatt is megtaláljuk.
Említsük meg a két, bűzösségük tekintetében holtversenyben elismert pincelakót. A vaspondrók az ezerlábúak legismertebb családjába (Julidae) tartoznak. Szelvényeik száma a negyvenet is elérheti, lábakkal mindegyik szelvényen. A sárga és piros pettyes vaspondrók kemény páncélja drótdarabra emlékeztet. Korhadékevők. Bűzmirigyük benzokinont választ ki védekezésül. Szintén a sötét és nedves helyet kedvelik a gyászbogarak (Tenebrionidae család). A közönséges bűzbogár (Blaps lethifera) istállókban, vályogépületekben, nedves pincékben gyakori 16–27 mm-es fekete bogár. (Ne járjanak úgy, mint én: megfogtam, s napokig – mosdás ellenére – éreztem a dögszagot.)
Több más állatfajjal is találkozhatunk a pincében, de a fentiek a leggyakoribbak.
