Olcsóbb és környezetbarát a klasszikus üvegpalack
Ott, ahol újra egymagában pályázza meg a községvezető a polgármesteri széket, nincs szükség kampányra. Bodokon és nálunk csak az nem tudja, hogy mit és mennyit lépett elő a község a lepergett tizennyolc esztendő alatt, akit ez nem érdekel — mondták Oltszemen és Zalánban is.
Mindkét falu Bodok községhez tartozik. ,,A tapasztalat, amit egy polgármester több mint másfél évtizede megszerzett, az továbbra is csak hasznára lehet a közösségnek" — foglalta össze a választók zömének véleményét Deák Sándor. Ez az igazi folytonosság, nem a dákoromán, amit a régészek ásnak ki a földből! — kacagtak a bodokiak, s elmondták, hogy a tanácson sem sokat kell változtatni, szerintük az élet bizonyította be, hogy ütőképes.
Színes mérleg * 2008 nehéz évnek mutatkozik * A bodoki titok * Ami nincs A szó szoros és átvitt értelmében is színes az a kis kiadvány, amelyben az eltelt évek eredményeiről és 2008 terveiről-elképzeléseiről olvashat mindenki ebben a községben, mert mint mondani szokás, felejt az ember, s nem árt, ha feleleveníti azt, ami a közjót szolgálta, örülhet annak is, ami szolgálni fogja. — Kötelességünk volt tájékoztatni a lakosságot arról, miként használta fel az önkormányzat a közösség pénzét, még akkor is, ha majdnem mindennek szemtanúi voltak — mondta Fodor István polgármester, aki nemrég érdemdiplomával tért haza a román fővárosból a polgármesterek szövetségének XI. kongresszusáról, melyet azok sorában kapott meg, akik a rendszerváltás utáni időszakban négy mandátumon át szolgálták-szolgálják településüket. Nemsokára befejezik az infrastruktúra kiépítését a községben. Elkészült Bodok ivóvízhálózata, Zalánban befejezés előtt áll, az iskolába már bekötötték a vizet, Oltszemen pedig folynak a munkálatok, s remény szerint a nyár végére ott is vezetéken kapják majd a vizet. Bodokon megkezdték a szennyvízhálózat kiépítését, s a tervek szerint szeptemberre kellene befejezni. Az aszfaltos út mellett lakókat arra kérték, hogy építsék meg a csatlakozást a főkanálisról az udvar felé, hogy az majd ne akadályozza az aszfaltozást. Részlegesen feljavították az utakat, bekötőutakat. Két új híd épült Bodokon, egy az Olton át Oltszemnél. Korszerűsítették a polgármesteri hivatal épületét, kézi szivattyúkat szereltek a borvízforrásokhoz. Információs rendszert hoztak létre, megszületett az önkéntes vészhelyzeti és beteggondozói szolgálat, felújították a zaláni és oltszemi családorvosi rendelőket. Két új elemi iskola és óvoda épült a községközpontban és Oltszemen, korszerűsítették a zaláni iskolát, felépült a Henter Károly I—VIII. osztályos központi iskola tornaterme. A magyar közművelődést szolgálja a korszerű, saját fűtéssel ellátott József Attila-kultúrotthon. Áldozott a község a magyar történelemnek is. Emlékművek, emlékparkok születtek Bodokon és Oltszemen. Zalánban felújították az Erzsébet királyné-emlékparkot. Lényegesen megváltozott a falvak arculata. — Kérem, mondja el lapunk olvasóinak, milyen tervekkel indultak 2008-ban, melyek a helyi elképzelések? — A legnagyobb gyorsasággal épül a bodoki szennyvízhálózat, s igyekszünk Zalán és Oltszem közös ivóvízrendszerének elkészítésével is. A zaláni bekötőúton eddig 2,5 kilométert sikerült aszfaltozni. Kezünkben a zaláni kultúrház főjavításának tervezete, ez teljesen meg fogja szabni — a már felújított iskolával egyetemben — a falu központjának arculatát. Oltszemen kibővítjük a közvilágítást a Major nevű övezetben. Ez a falu részese A borvíz útja programnak. Az Olt síkján, ahol gazdag ásványvíztelep található, korszerű gyógykezelő központot építünk, ivó- és fürdőkúra, mofetta segíti majd a gyógyulni vágyókat. Erre hamarosan meghirdetjük a versenytárgyalást. Bodokon a szennyvízhálózat elkészítése után aszfaltozzuk a főutat, járdákat építünk, megkezdjük a központi iskola épületének főjavítását. Tervezeteket készíttetünk a bodoki és az oltszemi iskolák sportpályáira, megújítjuk a bodoki sportpályát, bővítjük, korszerűsítjük az öltöző épületét. Reméljük, megfelelő körülményeket tudunk majd biztosítani sportolók elszállásolására. Az uniós követelmények szerint bővíteni fogjuk az önkormányzat székházát, közvetlen közelében parkolót és parkot képezünk ki. Úgyhogy 2008 nagyon nehéz, eléggé munkás évnek mutatkozik. — Mi a titka a bodoki sikereknek? — A munka a titok. Szemmel tartottuk azokat a pályázati lehetőségeket, amelyeket az elmúlt évek kínáltak. Pályáztunk PHARE-, kormány- és világbanki programokra, anyagi alapokat igényeltünk, kaptunk és használtunk fel az állami, megyei és helyi költségvetésből. A mai világban, aki nem így gondolkozik, nem így cselekszik, a helyi költségvetésből édeskeveset tud megvalósítani. S hogy ismerje minden lakója ennek a községnek a pénzalapokkal való gazdálkodást, elmondom: a tavalyi esztendő összköltségvetése — régi pénzben, mert ezt jobban érzékeli az idősebb generáció — 45 877 000 000 lej, s ebből 2 350 000 000 az adókból származó bevétel, vagyis a lakosság ennyivel járult hozzá, hogy kulturált lakókörnyezetet alakítsunk ki minden településen. Ezt a módszert fogjuk továbbra is követni, mert egyre több az olyan pályázati lehetőség, ahonnan pénzösszegeket lehet lehívni. Ez mind szép — mondogatták az orvosi rendelő előtt álldogáló bodokiak, kezükben az említett színes szórólappal, megjegyezvén, hogy a falufejlesztés gondja mellett a megélhetési gondok őrlik a legjobban az embereket, több befektetőt kellene hozni, több munkahelyet kellene teremteni a fiatalok számára. No, ez az, ami nincs! Bodokon a borvíztöltő, a homokbánya, a téglagyár mellett ipari egységekre van még szükség. Ki kellene építeni a falusi turizmus alapjait, a vadgazdaságnak is a község javát kellene szolgálnia. Amikor az erdő és a mező került szóba, lemondóan legyintettek. Azt is elmondták, hogy még ennyi sem lesz, ha a maradi gondolkodás miatt nem tagosítják a határt. A maradiságot illetően jelezték a megoldást: ,,jön a fiatal generáció, az majd megérti, hogy csak ez a járható út!" Az erdő nem pénzeszsák * A föld mélye ad még kincset * Lesz bodoki sima víz — Milyen a közbirtokossági vagyon hozadéka? Mit kap a tulajdonos erdővagyona után? ― tettük fel a kérdést. ― A községközpont erdő-közbirtokossága 660 hektár területen fekszik, s azt hiszik sokan, hogy ez valóságos pénzeszsák, ami besegít a családi kiadásokba. A látszat csal ― mondta Deák Sándor, a birtokosság elnöke ―, mert a birtokosság fenntartása egyre nehezebb lesz, nőnek a kitermelési költségek, a gázolaj ára egyre magasabb. Deák Sándor: Az uniót kikerülni nem lehet Négyszáz köbméternyi osztalékfa van kibélyegezve a Kénycsás oldalában. Megkezdtük a kitermelést, már osztjuk is a fát a tagoknak, hektáronként két métert (fél öl). Hereczben azonban olyan fát kell kitermelnünk, amit pénzzé lehet tenni, amiből törleszteni lehet majd a kiadásokat. Most készül a költségvetés. A kiadások (erdészeti munkálatok, őrzés, fásítás) elérik a 300―350 millió régi lejt, s ezzel szemben az osztalékfa kivágása felmegy 480 millió lejre! Tetemes összeget kell áldozni arra, hogy azt a vagyont, amit az ősök megszereztek, meg tudjuk tartani. Ez a fő cél! Jelentős profitot húzni az erdőből nem lehet! A tej hoz még valamit a konyhára ― folytatta Deák, s elmondta, hogy jelenleg 1200―1300 liter a napi hozam. Annak örvend, hogy a bodoki nép megértette, a tejet az unióban csak akkor lehet pénzzé tenni, ha állandóan javul a minősége. Aki ezt megértette, kapja is a tej litere után járó 3000 lejes támogatást. A föld mélyének legnagyobb kincse itt az ásványvíz. A Matild nevet nem tudja, hová tenni a román fogyasztó, de nem zavarja. Abban viszont szentül hisz, hogy csak az a jó borvíz, amelynek a neve B betűvel kezdődik. Nem könnyű kitalálni, miért, hisz sem a borszéki, sem pedig a bibarcfalvi asztali víz miatt nem kellett szégyenkezni. — Jelenleg napi 35 000―40 000 liter vizet palackozunk ― tájékoztatott Kicsi József, a Favorit Rt. igazgatója. ― Az egyik üzemben a különböző méretű műanyag palackokba, a másikban a klasszikus üvegekbe töltik. Szándékunk bővíteni a piacot. Jelenleg is szállítunk már a messzi Konstancára, s reméljük, a nyári szezonban is ott leszünk a piacon. Gondoltunk arra, hogy változtassunk az üvegek és a pillepalackok külsején. A címkék betűtípusait levédtük, de a tervezés többi részét szakcégre bízzuk. ― Mi az újdonság, meglepetés? — Ilyen is van. Mi is palackozzuk már az ún. sima borvizet, ahogyan azt a fúrt kútból kiszivattyúzzuk. Szénsavtartalma 750 mg/l körüli. Divat is, és egyre többen igénylik, mint a szénsavban gazdag vizet. Félliterestől ötliteres kiszerelésig palackozzuk. A másik meglepetés a háromdecis, csavaros üvegekbe palackozott szénsavas és sima borvíz. Reményeket táplálunk, hogy bejutunk vele az ország szállodai hálózatába. — Gyanítjuk, hogy a töltödét körülvevő bükkerdőben édesvíz is található, hiszen ez egyre keresettebb manapság. ― 1918 előtt volt a Galambos oldalában egy kiváló forrás, aminek vizét bevezették a völgybe, üvegek mosására-öblítésére használták. Nos, ez a forrás nem apadt el, most is ott van. Szakember becslése szerint hozama másodpercenként fél liter, ami elég lenne ahhoz, hogy megjelenhessen a piacon a bodoki sima víz. Persze, ez újabb befektetéseket igényelne, de újabb munkahelyeket is jelentene elsősorban a helyiek és a környékbeliek számára. A bodoki borvízipar jelenleg hatvanöt embernek biztosítja a mindennapi kenyeret.
