Nagyon elégedett azzal, ahogy a Reflex fesztivál közönsége fogadta a Titkaink című előadást – „ma este valami irreálisan fantasztikus dolog történt” –, a darabot korábban bemutatták Temesváron is, ott hűvösebben fogadták; az ügynökkérdés térségünkben csak „szemérmesen” feldolgozott, ugyanakkor a pedofília kérdésköre mindenkit felzaklat – vélekedett Pintér Béla a sepsiszentgyörgyi előadás után. A darab szerzőjével, rendezőjével, illetve Tatár Imre alakítójával Stuber Andrea budapesti színikritikus beszélgetett szerda este a Magmában.
Pesten ma ez a legnagyszerűbb előadás, jó kritikákat kapott, számos Kárpát-medencei színházi fesztiválon bemutatták már – rögzítette Stuber Andrea. A darab alapötlete egy projekthez köthető, mely azt a témát járta körül, hogyan élték meg a kelet-európai országokban a besúgók rendszerét, illetve miként dolgozták fel az ügynökkérdést – magyarázta Pintér Béla. Ő egyébként úgy véli, a volt szocialista tömb országaiban meglehetősen szemérmesen dolgozták fel az ügynökkérdést, Magyarországon például a parlamenti viták ellenére sem hozták nyilvánosságra azok lajstromát, mind a bal-, mind a jobboldal „titkait” leplezik. Darabjában ezt a kérdést a nyolcvanas évek Budapestjének táncházmozgalmával ütközteti, annak egyik jellegzetes figurája, Balla Bán István gyakorló pedofil, aztán beszervezik, besúgó lesz. Pintér Béla úgy érezte, torokszorító ez a téma, az említett vezérmotívumokkal képzelte el az előadást. Egyébként maga Pintér jó ismerője a pesti táncházmozgalomnak, annak idején sokat járt táncházba, otthonosan mozog mind a népdalok, mind a néptánc területén, ezt a Parasztopera című előadásában helyezi különleges szövegkörnyezetbe. Arra is emlékeztetett, Magyarországon a Kádár-rendszert nevezték a szocialista tábor legvidámabb barakkjának, szerinte a Ceauşescu-diktatúrához képest lazább – „lightos” – volt.
Pintér Béla arról is beszélt, előadásait úgy hozza létre, hogy indulásként megír húsz-harminc oldalt, majd abból építkeznek, délelőttönként újabb jeleneteket sző, s délután már próbálják is. A Titkaink esetében eleinte „látens pedofilként” képzelte el Balla Bán Istvánt, ám ezt elvetette, s az, hogy Balla hazudik, mert valójában kiéli vágyait, „gellert adott” a történetnek. Ez az előadás könnyebben jött létre, mint az utóbbi évek más produkciói, ugyanis a próbafolyamat során átírt részek a Titkaink esetében „viszonylag kevés”, hat-hét újraformálást jelentett, így az egyszerűbben született meg, mint a Kaisers TV, Ungarn című műve, melyet 42 alkalommal írt újra. Mint mondta, több politikus – Fodor Gábor, Pokorny Zoltán és Németh Zsolt – is megnézte a Titkainkat, utóbbival még el is beszélgetett az előadás után.
A 2013 szeptemberében tartott bemutató után a sepsiszentgyörgyi 106–107. előadást a legsikerültebbek közé sorolja. A darabon időközben lényegit nem változtattak, ez nem jellemző társulatukra, legfentebb egy-két szót húztak ki. Görögországba, Olaszországba készülnek a produkcióval, eddig főleg német nyelvterületen mutatták be, Baselben például „hasonló hőfokon” működött az előadás, mint Sepsiszentgyörgyön.
