Bővít az Autolív
A svéd tulajdonú Autolív bővíti sepsiszentgyörgyi gyáregységét – derül ki a vállalat környezetvédelmi engedélyéből. A megyei környezetvédelmi hatóság honlapja szerint a kormánygyárnál a termelési felület, illetve a raktárhelyiségek bővítése, nyitott raktár építése esedékes.
Az autóbiztonsági rendszereket gyártó svéd vállalat világviszonylatban mintegy 9,2 milliárd dolláros forgalmat bonyolít le, alkalmazottainak száma eléri a 60 ezret. Sepsiszentgyörgyi gyárát 15 millió eurós beruházással valósította meg, most a környezetvédelmi hatóság adatai szerint a termelőegység felületét mintegy 2700 négyzetméterrel bővíti. Romániában egyébként a vállalat Brassóban, Prázsmáron, Lugoson és Resicán működtet gyárat, Brassóban és Temesváron fejlesztőirodát tart fenn. Ezekben a gyárakban biztonsági övet, légzsákot és kormánykereket gyártanak.
Magyarázkodnak az ellenőrök
Az adóhatóság adócsalás elleni igazgatósága közleményben cáfolja azokat az újsághíreket, miszerint alig néhány lejes hiány miatt büntettek, illetve zártak be vendéglátóegységeket az országban. Az igazgatóság úgy véli, az esetek „kihagyásos kiválogatása”, amivel a sajtó az ellenőrzési akciókat ismertette, tévesen mutatja be a hatóság feketegazdaság visszaszorításában kifejtett erőfeszítéseit. A közlemény hangsúlyozza, a kis értékű adócsalások felderítése a hatóság másodlagos akciócsoportjához tartozik, ennek ellenére ugyanolyan komolysággal végzik az ellenőrzéseket. Elsődleges a folyamatosan elkövetett nagy értékű adócsalások leleplezése, s ebben a tekintetben a tavaly végzett felderítések 90 százaléka egymillió eurót meghaladó értékű, és ez az arány idén is eléri a 87 százalékot – áll a közleményben, amely néhány, a román sajtóban megjelent kirívó esetet is megmagyaráz, amikor kis összegért nagy értékű büntetéseket, illetve a tevékenység felfüggesztését rendelték el. Mint arról lapunk is beszámolt, az adóhatóság csalás elleni igazgatósága Háromszéken is meglehetősen erős kézzel lépett fel az ellenőrzéseken.
Kamatcsökkentés
A Román Nemzeti Bank vezetőtestülete tegnap 0,25 százalékponttal, 2 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot. Az újabb történelmi mélypont mától érvényes, és szakértők szerint ez lesz az utolsó kamatvágás ebben a ciklusban, várhatóan az év végéig ez a szint marad. Ugyanakkor nem változott a pénzintézetek minimális tartalékalapjának mértéke. A tavaly augusztusban kezdődött ciklusban ez a hatodik mérséklés, legutóbb az igazgatótanács azonos mértékben február elején csökkentette az alapkamatot. A jegybank február elején 2,1 százalékra mérsékelte idei inflációs előrejelzését a korábbi 2,2 százalék helyett. 2016-ban 2,4 százalékos inflációra számítanak, miután szintén február elején módosították a korábbi 2,6 százalékos előrejelzést. Februárban 0,4 százalék volt az éves hazai infláció.
Növekvő online reklám
Idén, ha nem változik alapvetően az utóbbi évek trendje, már az online tér lehet a magyarországi hirdetési piac legnagyobb szelete, megelőzve a televíziós reklámbevételeket – mondta az MTI-nek adott nyilatkozatában Novák Péter, az Interactive Advertising Bureau nemzetközi szakmai szervezet hazai egységének vezetője. A tavalyi 49,47 milliárdos összes online költésből a 38 százalékos, legnagyobb szeletet kihasító display-hirdetések piacától növekedést várnak, ha ennek mértéke nem is lesz kiugró. A 34 százalékos részesedést felmutató, keresőkön megjelenő hirdetéseknél a korábbi évek lassuló növekedési trendjének folytatását vetítik előre. Idén is jó eredményt várnak az apróhirdetéseket, az ár-összehasonlító és az aukciós oldalakat magában foglaló listing szegmenstől, amely tavaly 33 százalékos növekedéssel minden hatodik online hirdetési forintot elvitt, a mobileszközök terjedésével pedig a tavaly 147 százalékkal bővülő, az online hirdetési bevételek 10 százalékát felszívó mobilreklám erősödését jelzi előre. Az elmúlt tizenöt évben folyamatosan bővült a digitális reklámozás, amely a 2000-ben becsült 900 millió forinttal szemben tavaly 49,47 milliárdos bevételt könyvelhetett el.
