A pénzügyi és költségvetési tanács szerint a kormány új adótörvénykönyvének egy sor intézkedése elhibázott, ezért negatívan véleményezte a módosítást.
A parlament által kinevezett, különböző intézmények által delegált szakemberekből álló öttagú szaktestület szerint a tervezett adó- és illetékcsökkentés már középtávon ellehetetleníti a 3 százalékos költségvetési hiánycél megvalósítását. A tanács számításai szerint a javasolt intézkedések bevezetése már jövő évben 14,5 milliárd lejes hiánytöbbletet generál, 2019-re ez az összeg eléri 27,8 milliárd lejt, ami a költségvetési hiányt a nemzeti össztermék 5,5 százalékára emelheti. A pénzügyi terhek csökkentése csak abban az esetben teszi lehetővé a 3 százalékos hiánycél megtartását, ha a másik oldalon folyamatosan olyan strukturális reformok valósulnak meg, mint a költségvetési kiadások növekedésének befagyasztása, illetve csökkentése, az illetékek növelése vagy az adóbehajtás hatékonyságának fokozása – áll a tanács értékelésében.
Adótörvénykönyv-tervezetében a kormány is számol az évről évre növekvő bevételkieséssel: a 2016-os 16,4 milliárd lejről ez 2019-ben 37 milliárd lejre növekszik. Mindezt a gazdasági növekedés, illetve az adófegyelem növelésével kívánja ellensúlyozni. A kormány számításai szerint a gazdasági növekedésből az elkövetkező két évben évente 7 milliárd lej pluszbevétel származik majd, ez 2019-re 18 milliárd lejre emelkedik, míg az adóbegyűjtés hatékonyságának növelésével a ciklus végére évente további 18 milliárd lejre számíthat a költségvetés.
A pénzügyi és költségvetési tanács ezzel szemben úgy véli, a gazdasági növekedés korántsem eredményez olyan mértékű bevételbővülést, ahogy azt a kormány tervezi, az adóbehajtás tekintetében pedig csaknem ötvenszázalékos hatékonyságnövekedésre volna szükség. A tanács úgy véli, hogy az új adótörvény bevezetése a makrogazdasági egyensúly megbomlását eredményezi, az ország nem tudja tartani az Európai Bizottság által is elfogadott konvergenciaprogramot.
Mint ismeretes, a kormány szerdán fogadta el új adótörvénykönyv-tervezetét, amelyben egyebek mellett a forgalmi adó fokozatos csökkentését, a kedvezményes áfakulcs egy sor termékre való kiterjesztését, a mikrovállalatok differenciált adóztatását, a jövedelemadó 2 százalékpontos csökkentését, az osztalékadó eltörlését, az energiahordozók, de más termékek jövedéki adójának csökkentését, valamint a társadalombiztosítási járulék fokozatos csökkentését tartalmazza.