Régi népi neve ez a Feketeügy felső-háromszéki és orbai szakaszának, egybeesik a medence sík területével. Albis ugyan csak a Mezőföld peremének hegylábi települése, de termékeny határa már a Mezőföldön terül el, innen indul egy jelzés nélküli turistaösvény a Bodoki-havas felé. Környékéről őskori agyagkanál, rézcsákány, majd sarkantyú, kengyelvas, zabla és lándzsa került a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményébe.
1567-ben csupán tizenhárom kapuval jegyezték. Temploma restaurált műemlék. Azzá teszik gótikus kőfaragványai és néhány megmaradt festett Nap- és Hold-ábrázolásos mennyezeti kazettája. Barokk hagymasisakos tornyában két műkincsértékű, Brassóban öntött emlékharang van 1558-ból és 1772-ből. A régebbit török fejes fémerek ékítik. Mindkettő ipartörténeti emlék is. Albisi származású volt Pánczél Dániel (1759–1827), a magyar nyelvű hírlapirodalom úttörője. Itt élt Bod Károly (1909–1997) székely ezermester, hangszerkészítő, unokájának, Bod Lehelnek házi múzeuma van.
Mátisfalva (összeépült Márkosfalvával) reneszánsz emlékeket őrző kis temploma műemlék, harangját 1780-ban szintén Brassóban öntötték. Itt található a vidék legnagyobb óriás rezgő nyárfája. Kézdimárkosfalva is régi település, határában trachit és obszidián kőbalták, valamint festett kerámia került napvilágra. A helység a festő Barabás Miklós (1810–1898) szülőfaluja: központjában egy kis emlékparkban látható márvány mellszobra Hunyadi László alkotása (1970). A szomszédos Kézdimartonfalváról is őskori cserepek, putrilakások és római edények kerültek napvilágra. Templomának festett mennyezete a kora barokk kor virágzásáról tanúskodik. Horváth Ignácz 1848–49-as huszár alezredes kúriáját emléktábla jelöli, itt zajlott az emlékezetes martonfalvi tanácskozás.
A Mezőföld más turisztikai érdekességei: a Dálnoki tetőtől délre eső Széphegy eróziós tanúhegy, ezt bizonyítják az út mellett szálában álló homokkősziklák. A hegy a medence alá süllyedt egykori hegység kiálló tetőmaradványa. Lábánál az egykori Aranypohár, ma a Dózsa György Panzió várja a turistákat. A közeli Depsőmező helynév annak a tatárjárás idején elpusztult kis falunak – Depsőnek – a nevét őrzi, amelynek lakói szétszóródtak, de „a nagy futás” emléke még ma is él a környékbeliek között. A Postaút a Feketeügy völgyét követő régi országút egykori szerepére utal. Ez volt a Mezőföld fő kereskedelmi útja, itt közlekedett valamikor a magyar királyi posta. Közvetlen közelében van a mesterséges eredetű Szörcsei-tó a halászok kedvenc kiruccanóhelye. Az egész vidék altalajában széntelepek és mélységi szénsavas borvíztartalékok, mofettagázok rejtőznek.
A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben már kaphatóak a Háromszéki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 1984–85-ben a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának első darabjai. A frissített, fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.
