Borzolja a kedélyeket Kovásznán, hogy a város – és az ország – emblematikus egészségügyi intézménye, a szívkórház nevét megváltoztatták. Tették ezt ráadásul majdhogynem „az éj leple alatt”: a kórház, a helyi és megyei intézmények, hivatalok, polgárok tudta és beleegyezése nélkül. A miniszteri rendelet nyomán a Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház neve a következőkben Dr. Teculescu–Benedek Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház lesz. A névváltoztatást a kovásznai románok civil szervezete, a Iustinian Teculescu Keresztény Kulturális Egyesület kezdeményezte. Azonnali és feltétel nélküli meghallgatásra találtak a szaktárcánál.
A multikulturalitás jegyében
A szívkórházba március 23-án érkezett meg a minisztériumi átirat, mely elővetítette a névcserét. Gabriel Florin Puşcău, a szaktárca főtitkára arról értesítette az egészségügyi intézményt, hogy a Teculescu-egyesület a kórház névcseréjét kezdeményezte. Azzal érveltek, hogy a kovásznai születésű dr. Nicolae Teculescunak országos szinten elismert érdemei vannak a balneológiai ágazatban, de a névváltoztatás szükséges a jó együttélés és a helyi multikulturalitás megőrzése érdekében is. A főtitkár kéri a kórházvezetést, hogy elemezze a felvetést, álláspontját pedig küldje el a minisztériumba. Közölték továbbá: a névváltoztatást jóváhagyta a Kovászna megyei prefektúra.
Arról nincs tudomásunk, hogy a szívkórházban kik ismerhették az átirat tartalmát, de április elsején Nicolae Bănicioiu miniszter aláírta a 406-os rendeletet, mely előírja a névváltoztatást. Ezután indult el a lavina.
Tiltakoznak az orvosok
A névváltoztatásról már az orvosi konzílium tagjai is értesültek, ők április 7-én ültek össze, és egyhangúan elítélték a döntést. A kórház orvosi tanácsa – tizenöt személy, köztük magyarok, románok –, a kórházalapító Benedek Géza orvos fia, felesége, Kovászna polgármestere, a megyei tanács elnöke is tiltakozó levelet küldött az egészségügyi minisztériumba (április 3–7. közötti keltezéssel), kifejezve ellenvetésüket a névadással kapcsolatban. Hangsúlyozták: dr. Nicolae Teculescunak semmiféle érdeme nincs a szívkórház alapításában, nem dolgozott ott, orvosi munkásságának kiemelt eredményeiről sem tudnak. Ezzel szemben dr. Benedek Géza alapító orvos nevét érdemei alapján foglalták a kórház megnevezésébe – miniszteri rendelettel, melynek az alapját képező érvek ma is érvényesek. Átirataikra eddig nem érkezett válasz, a névváltoztatás így továbbra is hatályos.
Nem püspök, orvos
Kovásznán kevesen – nevük elhallgatását kérve és úgy is szűkszavúan – nyilatkoznak az esetről. Ésszerűtlennek tartják az intézmény nevének cseréjét, visszásnak a döntést, de a kórházban attól tartanak, megtorlások következhetnek, ha kifogásolják a miniszteri rendeletet. Akadt, aki felvetette: több ezer lejébe kerül majd az intézménynek csupán az, hogy kicserélje saját és két alegységének pecsétjét, a cégéreket, hivatalos iratokat. Maga az eljárás, a kórház működésében, működtetésében érdekelt közösségek véleményének figyelmen kívül hagyása is szemet szúró, minden jel arra mutat, jól megszervezett műveletről van szó – vélik.
Nemcsak a módszer dühít sokakat, a Teculescu név hangzása sem jó a magyar köztudatban. Hallatán ugyanis Iustinian Teculescu ortodox katonai püspökre (1865–1932), az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés egyik előkészítőjére gondolnak a legtöbben – és nem csak Kovásznán. A névváltoztatást kezdeményezők és a miniszteri átirat dr. Nicolae Teculescu orvosra (1921–1972) hivatkozik. A kovásznai születésű orvos 1952-től tevékenykedett a városi kórházban – akkor még nem volt szívkórház! –, ahol balneológiai részleget létesített. Miután felszámolták, Szaláncfürdőre (Slănic-Moldova) költözött, ahol 51 évesen halt meg.
A Kovásznai Szívkórházat (ezzel a megnevezéssel) 1960 januárjában az akkori Magyar Autonóm Tartomány Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1960/296-os határozatával hozták létre – „a munkásosztály pihenésének és kezelésének megszervezésére”. Alapító orvosa dr. Benedek Géza. Az ő nevéhez fűződik az úgynevezett Kovászna-módszer kidolgozása, mely a szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában fontos szerepet juttatott a különböző természeti tényezőknek, életmódnak. Azóta több neve is volt a szívkórháznak, legutóbb – a mostani változástól eltekintve – 2010-ben, az intézmény fennállásának 60. évfordulóján, még a kórházalapító éltében nevezték át Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórházzá.
Mint megtudtuk, a minisztériumba eljuttatott, március 10-én 2015/9-es számmal iktatott névváltoztatási kérés megalapozásában Ovidiu Măciucă ortodox lelkész másfél oldal terjedelemben méltatja dr. Teculescu munkásságát, azt, hogy 1952-ben a kovásznai kórházban balneológiai részleget létesített. Állításuk szerint ez öt évig működött – eközben az orvos nagyszerű eredményeket ért el a balneológiában –, majd megszüntették, épp dr. Benedek Géza utasítására. Arra már nem tér ki, hogy ezt követően elköltözött a városból az orvos, és nem volt jelen a szívkórház alapításánál. A névváltoztatás egyes ellenzői szerint az igaz, hogy Benedek főorvos szüntette be az osztályt, de azért, mert ott egészségtelen körülmények között, a szakmaiság mellőzésével (pl. mofettagáz-injekciók alkalmazásával) folyt a munka.
Hogyan tovább?
A névváltoztatásról megkérdeztük dr. Nicolae Eneát, az orvosi konzílium tagját is, aki lapunknak azt nyilatkozta: az ügy nagyon fontos, alaposan, érvek mentén kell megvitatni, orvosi körben, a helyi tanács ülésén, ha kell, a civil szféra bevonásával is. Szerinte a hirtelen tett kijelentések senkinek nem tesznek jót.
Megkerestük Tamás Sándor megyeitanács-elnököt is, aki elmondta: az egészségügyi tárcának joga van elnevezni alárendelt intézményeit, de az nem elfogadható, hogy kész tényekkel szembesítenek. Szerinte a névváltoztatás véghezvitele során tudatosan mellőzték a nagyközönség tájékoztatását. Sajnos, vannak, akik nem akarják a békés együttélést – vélekedett. A jelen politikai helyzetben az ügy meghaladja az egészségügyi minisztérium szintjét, a névváltoztatás visszavonásában a kormányfői hivatalnak is szerepet kell vállalnia. Az esetről Kelemen Hunor szövetségi elnököt is értesítette a háromszéki elöljáró.
Ortodox térhódítás Kovásznán
Kovásznán egyébként kitartó munkával és jól látható eredménnyel folyik a román közösség identitásának erősítése, nemzeti szimbolikájának, jeles személyiségeinek köztudatba való beépítése az ortodox vallás erősödése, térhódítása mellett. Dr. Teculescu neve sem most bukkant fel először. 2012. március 17-én Sepsiszentgyörgyön tartotta fennállásának huszadik évfordulóját az Andrei Şaguna Keresztény Kulturális Egyesület. Többek között megfogalmazták: szorgalmazni kell a Kovászna és Hargita megyei románság kiemelkedő személyiségeinek népszerűsítését, utcákat, tereket, intézményeket kell róluk elnevezni. Településenként nevezték meg az ilyen személyiségeket. A kovásznai névsorban ott találjuk többek között dr. Nicolae Teculescut. Ismert az az eset is, amikor (több mint tíz évvel ezelőtt) a Teculescu-egyesület támogatásával kezdeményezték, hogy a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont nevébe foglalják bele Iustinian Teculescu püspök nevét is. Legyen az iskola neve Teculescu–Kőrösi vagy Kőrösi–Teculescu – vetették fel. Az akkori helyi tanács nem hagyta jóvá a névváltoztatást, amely azonban néhány éve újból felvetődött, de ismét elvetették. Ellenben az iskola mostani főbejárata közelébe ortodox keresztet emeltek. A vajnafalvi Avram Iancu Elemi Iskolában nemsokára a névadó mellszobrát állítják fel. A tündérvölgyi Fenyő Szálloda nemrég került az ortodox egyház kezelésébe – a helyi közösség mindenféle beleszólása nélkül, sőt, tiltakozása ellenére. Azt is kevesen tudják, hogy a Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház területéből elvettek 7979 négyzetmétert – a 2013. 12. 11./1043-as számú kormányrendelettel, mely a 2013. 12. 23./824-es Hivatalos Közlönyben jelent meg –, és azt a Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeuma kezelésébe adták szabadtéri néprajzi múzeum létesítése céljából. Az illető területen nem folyt kezelés, hosszú idő óta ott zajlik a hagyományos vajnafalvi juhászlakodalom. A kiállítási anyag egy része már megvan. Valeriu Kavruk múzeumigazgató év eleji nyilatkozata szerint „élő” múzeum jön létre, működő vízimalommal, hagyományos falusi tevékenységekkel. Kovászna, Hargita megye területén, Maros megye egy részén elhanyagolták, minimalizálták a román kultúrát, ők felvállalják ennek népszerűsítését – fűzte hozzá.
