Orbán Balázsra emlékeztek

2015. április 21., kedd, Magazin

Orbán Balázsra, az utókor által a legnagyobb székelynek nevezett néprajzi gyűjtőre, akadémikusra, íróra emlékeztek halálának 125. évfordulóján szombaton és vasárnap Székelyudvarhelyen, Székelylengyelfal­ván és Szejke­fürdőn.

Orbán Balázs 1829. február 3-án született Lengyelfalván. A székelyudvarhelyi református kollégiumban tanult, de az utolsó két osztályt már nem vé­gez­te el, mert szüleivel 1846-ban Konstantinápolyba költözött. Még húszéves sem volt, ami­kor beutazta a Közel-Ke­letet: bejárta Egyiptomot, Pa­lesztinát, Kis-Ázsiát, Görög­országot és Törökországot. Ta­pasztalatait később, 1861-ben megjelent Utazás Keleten című könyvé­ben foglalta össze.
Athénban értesült a magyar szabadságharc kirobbanásáról, Konstantinápolyban saját pénzén 150 fős szabadcsapatot szervezett, de mire elérték az Al-Dunát, Világosnál megtörtént a fegyverletétel. Az osztrákok kikérési kérelme elől 1852-ben Londonba menekült, minden idejét a British Múzeum könyvtárában töltötte. Két év múlva átköltözött Jersey, majd Guernsey szigetére, ahol szoros barátságot kötött Victor Hu­góval, az ő fiaitól tanulta meg a fényképezést, így vált később a fotografálás egyik hazai úttörőjévé. 1855-ben utazott vissza szüleihez Konstantinápolyba, majd 1859 végén – kihasználva a politikai enyhülést – hazatért szülőföldjére. 1861-től hivatalt vállalt, Udvarhelyszék ideiglenes főjegyzője, 1867-től Ko­lozsvár főjegyzője volt, majd visszavonult, és 1868-tól Pes­ten élt.
Hazatérése után döbbent rá arra, hogy szülőföldjét, népét az ország lakosainak zöme nem ismeri. Hatalmas munkába kezdett. 1862–1868 között gyalog, szekéren, lóháton bejárta a Székelyföldet, több mint ötszáz településen fordult meg. Leírta, amit látott, hallott, tapasztalt, amit régi írásokban fellelhetett. Így készült el hat év alatt fő műve, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, termé­szetrajzi s népismereti szempontból, amely hat nagyformátumú kötetben hat év alatt jelent meg. Hatalmas és pontos anyag­gyűjtése, a régi épületek, szobrok, írásos emlékek, ötvös- és textilmunkák, szokások, föld­rajzi és személynevek, visszaemlékezések leírása nélkülözhetetlen, gyakran egyedüli forrása a néprajznak és a történettudománynak. Újabb tízéves mun­kával írta meg Torda város és környéke című könyvét, amely 1889-ben jelent meg.
1871-ben a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1887-ben választotta levelező tagjává. A következő évben jelent meg A székelyek származásáról és intézményeiről című könyve. Évekig gyűjtött vagyonát a székelykeresztúri uni­tárius gimnáziumnak ado­má­nyozta.1890. április 19-én Buda­pesten hunyt el. Sírjához az egykori családi birtokon, Szej­kefürdőn hét székely kapun át vezet az út, két kopjafa díszíti.    (MTI)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 507
szavazógép
2015-04-21: Magazin - :

35 éve hunyt el dr. Borbáth Károly

Harmincöt éve, 1980. április 20-án hunyt el Borbáth Károly történetkutató. Vargyason született 1931. január 13-án tehetős székely földműves család második gyermekeként. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, 1942-től a székelykeresztúri unitárius gimnázium tanulója, ott érettségizett 1950-ben.
2015-04-21: Sport - :

Országos Ike Sportnap

Olthévízről, Sepsiszentgyörgyről, Gi­dó­fal­váról, Illyefalváról, Csernátonból, Léc­falváról, Kézdivásárhelyről, Almásból, Lem­hényből ás Bereckből mintegy száz fiatal volt jelen a Kézdivásárhelyen megrendezett Országos Ike Sportnapon. A sportnapot Szász István egyházmegyei ifjúsági előadó áhítattal nyitotta meg, Jézus Krisztus követésének fontosságára hívta fel az ikések figyelmét.