Minden problémának megvan az előtörténete, így a Földközi-tengeren lassan mindennapossá váló menekültdrámáknak is. Moammer Kadhafi líbiai elnök 2011 februárjában, megbuktatása előtt azzal fenyegette meg az európaiakat, ha támogatják az ellene indított felkelést, akkor felhúzza a menekülteket Afrikában tartó zsilipeket. Fenyegetéséből valóság lett.
Az Európai Unió (EU) külügyminiszterei felháborodással fogadták Kadhafi nyilatkozatát. Tonio Borg akkori máltai külügyminiszter ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nagyon komolyan kell venni, hiszen Líbia kulcsfontosságú ország az Európába tartó afrikai menekültek számára. Tripolit kevesebb mint 500 kilométer választja el Szicíliától, Lampedusa pedig mindössze 300 kilométerre van a líbiai fővárostól.
Mára beigazolódott Borg figyelmeztetése: az EU déli határainak védelmét ellátó hatóságok adatai szerint ugyanis a Földközi-tengeren elfogott menekültek nagy része a líbiai partokról indul útnak Európa felé. Thomas de Maiziere német belügyminiszter hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy Líbiában körülbelül még egymillióan várnak arra, hogy átkelhessenek a Földközi-tengeren.
Kadhafinak tehát köze van a kialakult helyzethez. A Franciaország és Nagy-Britannia vezette katonai szövetség 2011-ben határozta el magát a Líbiát évtizedeken át irányító diktátor megbuktatására. Németország óvakodott ettől a lépéstől, és éles bírálatok kereszttüzébe került.
Bár Kadhafi megbukott, az észak-afrikai ország demokratikus átalakulásába vetett remények nem teljesedtek be. Azóta Líbia káoszba süllyedt, és különböző milíciák – köztük a rettegett Iszlám Állam dzsihadista szervezet – ellenőrzése alá jutott részekre esett szét. Ezzel pedig ideális környezet jött létre az embercsempészbandák működéséhez.
Kadhafi megbuktatásával véget ért az a segélyszervezetek által sokat bírált gyakorlat is, amely az EU számára hosszú időn keresztül déli határának biztonságát szavatolta. Líbia ugyanis egy, az unióval kötött szerződésben kötelezte magát arra, hogy a menekülteket gyűjtőtáborokban helyezi el, és nem engedi hajóra szállni.
A Földközi-tengeren történt legutóbbi szerencsétlenségek egyre inkább arra világítanak rá, hogy a probléma Kadhafi megbuktatásában gyökerezik. „Kadhafi diktátor volt, nem az emberi jogok barátja – ismerte el Günther Oettinger német uniós biztos. – Azonban ott (Líbiában) bizonyos szabályokat állított fel, és ezek szerint járt el. Most ellenben káosz és különböző milíciák uralkodnak az országban” – tette hozzá. Martin Schäfer német külügyi szóvivő is úgy vélte, hogy a mostani helyzet a Kadhafi-rezsimet félreállító és a helyét üresen hagyó katonai beavatkozás következménye.
A világ legfejlettebb ipari országait egyesítő G7-csoport külügyminiszterei múlt heti találkozójukon egyetértettek abban, hogy a menekültek jelentette problémát csak akkor lehet kezelni, ha Líbia ismét stabillá válik. Mindenekelőtt egy líbiai egységkormány megalakítására lenne szükség, mert ennek hiányában a menekültáradaton túl egyre inkább leselkedik egy sokkal nagyobb veszély: az, hogy néhány száz kilométerre Európa határaitól tartósan megvethetik lábukat az öreg kontinenst nyíltan fenyegető szélsőséges csoportok. Az Iszlám Állam nemcsak azt jelentette be, hogy merénylőket rejt a menekültek közé, hanem a Daily Mail brit napilap hírszerzési forrásokon alapuló februári jelentése szerint arra is készül, hogy több száz hajón egyidejűleg 500 ezer menekültet indít majd útnak a Földközi-tengeren.
