Az a százötven háromszéki diák, aki az elmúlt közel fél esztendőben kezébe vette A székelység története kézikönyvet, és vetélkedőre készülve alaposan átböngészte, olyan emberi értékeket ismert meg, mint a hűség, a kitartás, a szülőföld szeretete – összegezte A székelység története a kezdetektől 1849-ig verseny hozadékát Keresztes László, a megmérettetés egyik kezdeményezője a Sepsiszentgyörgyön tartott szombati döntőn.
A harmincnégy csapattal indult verseny első fordulóján továbbjutott tizenegy csapatnak a Pénzes Loránd történelem szakos tanár által összeállított elméleti feladatok megoldásán kívül szónoklatot kellett bemutatnia, forradalmi éneket énekeltek, de ágyúmakettet is készítettek. Utóbbi gyakorlati próbán a versenyzők nemcsak azt bizonyították, hogy alaposan tanulmányozták az ágyú felépítését, hanem rengeteg ötletes megoldás született, fából, agyagból, de mézeskalácsból és csokoládéból is készült fegyver, egy kiságyú pedig a golyót is kiröpítette jókora füst kíséretében. A vetélkedő második felében térképpel a kezükben meg kellett keresniük és megfigyelniük a megjelölt forradalmi emlékeket a városközpontban, majd ezekkel kapcsolatos villámkérdésekre kellett válaszolniuk.
A Kádár Gyula történész elnökletével értékelő zsűri az elért pontszámok alapján a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum két csapatát díjazta első és második helyen, mindkettőt Mátyás Péter Erzsébet és Joós Csilla készítette fel, harmadik díjas a Tanulók Háza csapata, amelynek Barabás Andrea volt a felkészítője, de minden résztvevő kapott könyvjutalmat, a legeredményesebb négyes fogat pedig elnyerte a Háromszék különdíját.
A nyolc sepsiszentgyörgyi (Mikes I., II. és III., Plugor Sándor Művészeti Líceum, két csapat a Székely Mikó Kollégiumból, Váradi József Általános Iskola, Tanulók Háza) és egy-egy barátosi, sepsiillyefalvi és berecki csapat májusban egynapos jutalomkiránduláson ismerkedik háromszéki negyvennyolcas emlékhelyekkel.
