Ilyen állat nincs es

2008. március 21., péntek, Közélet

Ajjaj, sikoltott fel bennem a szépérzék, mikor megláttam a fa turulmadaras zagyvaságot, rögvest beindult a védekezési reflex, villanásnyi idő sem, mindkét szem fénymentesen elzárva, karizmok összerándulva, autó sáncban féloldalra borulva. Ajjaj, ismételtem, mert más nem jutott eszembe.

A járgány hagyján, fenét bánt két karcolás a pléhdoboz oldalán, de az a csupafa park, az borzadály. Pedig láttam már eleget, emberméretéből kilépett székely kaput tízével, s ha még csak házon belül kérkednénk hamis grandomániánkkal, de nem, mi visszük s adományozzuk jobbra-balra szerte a nagyvilágba az immáron megcsúfolt jelképünket. S láttam kopjafát is százával, néhai rendeltetésétől milliomnyi fényévekre átértelmezve, mintarendszerét önként feladva. És töpörödött fejedelmek és torz történelmi alakok ércbe és bronzba öntve, és mi minden még köztérre látványnak — elborzasztónak! — kicseszerintve. De ajjaj, és ismét csak ajjaj, mit szememnek most látnia kell, visít és toporzékol sokszorosan próbára tett szépérzékem, ilyen nincs még a rémmesékben sem, a zöld nyálkát eregető hétfejű sárkány az esztétikum non plus ultrája, a bibircsókos boszorkány Miss World ehhez képest, s más perverz hasonlat most eszembe sem jut, olyannyira megdöbbenek mindegyre, mikor e látványra nézek, legfennebb a szakállas vicc a pesti állatkertben szertenetező János bácsiról, ki aszongya a zsiráfot meglátván, hogy ilyen állat nincs es. Óriásszékely lenne a műfaji besorolása, már amennyiben a giccsen belül kategorizálni lehetne, majdnem új találmány, formai hasonmását a már említett fa turulmadaras faluban látni, ily ronda gyönyörűségében kiteljesedni pedig most már egy másik, ez idáig falképes templomáról híressé lett falu ki-be járatánál. Szép, nagy, egy tömbből faragott figura, mint a székely maga, van neki vitézkötéses lajbija, bajusza, pörge kalpagja s két cingár karocskája, a bal ejsze kimencseredett küsdég a kocsma asztalának sűrű érintésétől, alfelét hosszú-hosszú köpenyegbe burkolja, akárha lába s nemző büszkesége nem volna, ám a cél szentesíti az eszközt, merthogy csak így adatik meg — két keze foglalt lévén, egyikben a fizika törvényeit önkényűleg átírva címert tart, a másikat jó tanulóként magasba lendítve felelésre jelentkezik — annak lehetősége, hogy eme felemelő látvány egyszeri élményének megismétlésére szólítson fel az alkotás büszke kiötlője, rávésetvén a viszontlátásra szót — de ezt sem akárhogyan ám, alulról felfelé olvasandó, mintegy jelezvén, hogy a székelyre fel kell nézni, de nagyon. Ajjaj. Sőt, ez immáron: jaj.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 508
szavazógép
2008-03-21: Közélet - x:

Közeledik az erdő hónapja

A megyei környezetvédelmi hivatal idén is megszervezi az áprilisi, erdő hónapjához kötődő facsemete-ültetést diákok számára — közölte Hobincu Zoltán, az intézet igazgatója. A már e hónap közepétől elkezdődő rendezvényekbe szeretnének bevonni minél több iskolát, ugyanakkor elképzelésük szerint a fiatalok ellenőrzik majd azt is, hogy mi történt a tavaly Sugásfürdőn elültetett száz csemetével. (mol)
2008-03-21: Közélet - Sylvester Lajos:

Csernátoni kapuklinika

Csernátonban, a múzeum parkudvarában rokkant székely kaput láthatunk. Az öreg kaput Földi István, a háromszéki székelység kézdivásárhelyi apostola állíttatta 1936-ban, az erdélyi magyarság történetének egyik legsötétebb korszakában, amikor szavainkat rendeletekkel próbálták letépni nyelvünkről.