Csernátonban, a múzeum parkudvarában rokkant székely kaput láthatunk. Az öreg kaput Földi István, a háromszéki székelység kézdivásárhelyi apostola állíttatta 1936-ban, az erdélyi magyarság történetének egyik legsötétebb korszakában, amikor szavainkat rendeletekkel próbálták letépni nyelvünkről.
Nincs is a kapun semmi felirat, csak a helye maradt ki. A székely kapu a Józsiás-kert Vasút utcai főbejáratánál állt. Rozzant korában Incze László mentette meg és szállíttatta be a múzeum udvarába. Ott azonban nincs hely a felállítására. Ezért Dimény Attila múzeumőr a csernátoni múzeumnak adományozta, arra kérvén a hozzáértő faragómestereket, hogy a csernátoni kapukórházban raknák rendbe, és állítanák fel a tágas parkban. Önmagáért is, de néhai Földi Istvánra és Incze Lászlóra emlékeztetően is.
A csernátoni kapuklinikára került a dálnoki Darkó-kapu is. Ennek restaurálása után a felsőcsernátoni kultúrotthon székely kapuja kerül majd a műtőasztalra. Ezt néhai Haszmann Pál és olyan neves mesterek faragták 1942-ben, mint Rákosi Sándor, Fegyver Simon, Konnáth László. Segédkeztek vakációzó diákok is. A 80-as években Gyergyai Károly kultúrigazgató rakatta rendbe. Most a kultúrotthon újraépítése alkalmával nem a műemlék jellegű kapu mentésével kezdték a munkálatokat. A teherszállítás alkalmával megrongálódott, a kapu tükrét egyszerűen eltüzelték. Ezért kerül a csernátoni kapuklinikára, ahol — amint Haszmann József a pesti állapotokra utalva mondja — vizitdíj nélkül rakják rendbe.
