Kelemen Hunor sérelmezte, hogy sem a romániai magyarság képviselőit, sem a ro­mániai Kisebbségkutató In­té­zet szakértőit nem hívták meg a román külügyminisztérium és a Babeş–Bolyai Tu­domány­egyetem által szervezett csütörtöki kisebbségvédelmi konferenciára, amelyen a Velencei Bizott­ságnak – az Európa Tanács alkotmány­jogi szakértői testületének – az elnöke is elismerően szólt a román kisebbségvédelmi modellről.
„Úgy véljük, ez a hozzáállás teljes mértékben sértő és antidemokratikus, és nagyon komolyan megkérdőjelezi a romániai kormányzat elkötelezettségét a nemzeti közösségekkel folytatott párbeszéd és együttműködés terén. Határo­zott álláspontunk, hogy nem az államnak kell eldöntenie és elmondania azt, hogy Ro­mánia modellértékű kisebbségpolitikát folytat, hanem a kisebbségi szervezeteknek kell meghatározniuk a saját sorsukat érintő intézkedések milyenségét” – fogalmazott az RMDSZ elnöke levelében.
Kelemen Hunor hang­súlyozta: fontosnak tartja, hogy a Velencei Bizottság ne csak kirakatkonferenciákon értesüljön a nemzeti kisebbségek helyzetéről, hanem a kisebbségi szervezetektől is kapjon tájékoztatást. Levelé­ben 14 pontban foglalta össze a nem­zeti kisebbségeket ért jogsértéseket.
Elsőként a Marosvásár­helyi Orvosi és Gyógy­sze­részeti Egyetem helyzetét említette, ahol évek óta nem alkalmazzák a magyar tagozat önállóságát biztosító oktatási törvényt. Megemlítette a magyar szimbólumok elleni hatósági fellépést, valamint azt, hogy a bíróságokon csak elméletben biztosítják az anyanyelvhasználat jogát, és a helyi önkormányzatok egy része a törvényes előírások ellenére nem hajlandó kétnyelvű feliratokat kihelyezni. Az RMDSZ elnöke kitért arra, hogy a román állam a régiók átszervezéséről szóló vitában figyelmen kívül hagyja azt az elvet, hogy a közigazgatás átalakítása nem módosíthatja hátrányosan a kisebbségek arányát egy közigazgatási egységen belül. Azt is megemlítette, hogy biztonságpolitikai stratégiatervezetében a román belügyminisztérium veszély­forrásnak tekinti a nemzeti közösségek autonómiatörekvéseit.
Kelemen Hunor közölte, hogy a román külügyminisztérium 2012 óta nem hajlandó elkészíteni a Re­gionális és Kisebbségi Nyel­vek Eu­rópai Chartája alkalmazására vonatkozó jelentését, és a kommunista diktatúra idején államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása szinte teljesen leállt, sőt, a visszaszolgáltatott Székely Mikó Kollé­gi­umot bírósági úton vissza­államosították. „Úgy véljük, a magyar nemzeti közösség és a román állam között az együttműködés keretei sérültek, ezért kérjük az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kisebbségvédelmi intézményeit, kiemelt figyelem­mel kövessék a kisebbségi jogok alkalmazását Romániá­ban” – fogalmazott levelében az RMDSZ elnöke.