Komolyan kell végezni a munkát

2015. május 6., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Az épületgépészet egyik legfontosabb és az utóbbi húsz esztendőben talán legkeresettebb szakterülete a fűtésrendszerek kiépítése, szervizelése volt. És talán marad, mert az energiahatékonyság a magánlakások, a közintézmények, a kereskedelmi és ipari célú ingatlanok esetében is fokozott figyelmet kap.

E tekintetben Sepsiszentgyörgy egyik meghatározó cége a Horváth Service Kft., amely több mint húsz éve rendszereket épít, szervizel, illetve alkatrészeket forgalmaz. És nem csupán itthon, mert mint a cég tulajdonosaival, Horváth Attilával és Szőke Barnával folytatott beszélgetésünkből kiderült: a nemrég új telephelyre költözött cég országos kitekintésben is számít a piacon.
Horváth Attila nem kis büszkeséggel vezet körül az új telephelyen. Januárban költöztek el a Vojkán utcából a Csíki utca végén található saját ingatlanba, a maguk által kialakított szerkezeti és szervezeti keretben végzik munkájukat. Az idáig vezető út nem volt buktatóktól mentes, ám a cégtulajdonos – aki ezt a minőségét immár több mint egy évtizede üzlet- és cégtársával, Szőke Barnával osztja meg – elégedett. Vállalatuk ma már nem csak Háromszéken, hanem – egy nagy kereskedelmi üzletláncban megszerzett piac révén – országos szinten ismert és elismert. Legalábbis ezt mutatják eredményeik, a folyton változó piaci szegmensen megmaradni, sőt, fejlődni is tudtak. Ma 25 embernek adnak munkát, mindenütt megbízható partnernek bizonyulnak. De mi kell ahhoz, hogy mindez megvalósuljon? – kérdeztük a kezdetekre is utalva a tulajdonos-cégvezetőket.
Horváth Attila: 1994-ben egyedül indítottam a céget. Akkor csupán a kis kazánok szervizelésében gondolkodtam. Előz­ményként a szentgyörgyi gépgyár (az IMASA) tervezőrészlegén, majd a lakásgazdálkodási vállalat kazánházainál dolgoztam, s a távfűtési rendszerek átszervezése után önállósultam. Kis és nagy kazánok szervizelésére szakosodtam, a fűtésrendszerek beszerelése csak később jött. Akkor, amikor már csúcson volt a szerelés, több, azóta eltűnt cég nagy ütemben végezte a munkálatokat. 2004-ben úgy éreztem, hogy egyedül nem tudom továbbvinni az üzletet, az engedélyeztető szakhatóság normarendszere elő is írta, hogy a szerelési munkálatok engedélyeztetését, illetve megvalósítását  megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember lássa el. Így – azt is mondhatnám, véletlenül – találkoztam Szőke Barnával, akinek – akkor már egy nagy szakcégnél dolgozva – megfelelő tudása és tapasztalata volt ezen a téren. Alig néhány alkalmazottunk volt, mindketten beálltunk szerelni, javítani, amit kellett. Azóta, immár több mint tíz éve, jóban-rosszban együtt vagyunk.
– Sok olyan esetet ismerek, amikor két cégtárs nem sokáig tudott együtt dolgozni...
H. A.: A munkamegosztás már elejétől fogva jól működött, ő a szerelési rész szakmai hátterét hozta, nekem az adminisztrációban, a szervezésben volt tapasztalatom, így kiegészítettük egymást.
– A nagy szerelési hullám után hogyan lehetett fennmaradni, hiszen a helyi piac telítődött?
H. A.: Miután a magánlakások fűtésrendszerének kiépítése lefutott, a karbantartásban, javításban szerzett tapasztalatunk, no meg ismertségünk segített a fennmaradásban. Igyekeztünk szakmailag is mindig tartani a szintet, részt vettünk a nagy kazánforgalmazók által szervezett továbbképzéseken, sőt, az időközben létszámban is gyarapodó munkatársak is legtöbben nálunk tanulták a szakmát. Ilyen szakképzés ugyanis nincs az iskolákban. A modern kazánok komplex felszerelések, javításuk szinte olyan, mint egy orvosi beavatkozás, a diagnosztikától a tényleges javításig. Ugyanakkor – mivel gázzal működnek – rendkívül fontosak a biztonsági szempontok. Most már annyi év eltelt, hogy a különböző márkák forgalmazóival közösen működtetett programok révén immár elkezdődött a kazánok lecserélése, hiszen működési időtartamuk 10–12–15 évre szól.
– Ez a szakterület az évek során meglehetősen hektikus volt, elég sok szakcég kiesett. Mi a titka a Horváth Service-nek?
H. A.: A szolgáltatás lényege, hogy szakszerű, pontos, meg­bízható és korrekt legyen. Ezt igyekeztünk minden egyes alkalmazott révén is biztosítani az ügyfeleknek, mert akkor visszatérnek, a következő alkalommal is minket választanak. De nem csak a kis magánlakásokba szerelhető kazánokban, illetve rendszerekben gondolkodtunk, engedélyeket szereztünk a nagyobb, intézményi rendszerek beszerelésére, a megyében sok intézményben ott vagyunk, szerelésnél és szervizelésnél egyaránt.
Szőke Barna: Ha egyszerűen akarok fogalmazni, azt mondhatom, komolyan kell végezni a munkát. Amikor elkezdtünk kazánt forgalmazni, szerelni, nem azt néztük, hogy mindent minden áron értékesítsünk, hanem kerestük azt a minőséget, azokat a márkákat, ahol nem a folyamatos javítás, hanem a megbízható működés az elsődleges. Ez azt is jelentette, hogy nem feltétlenül az olcsó kategóriájú kazánokat szereltük, hogy vonzó legyen, illetve aztán legyen, amit javítani. Márkán belül is kiválasztottuk azokat a típusokat, amelyek megbízhatóak, és főleg a mi viszonyaink között a legmegfelelőbben működnek.
– Néhány éve nem csupán Háromszéken, hanem országosan is sikerült nagyobb munkálatokat megszerezni. Mi kell ahhoz, hogy a helyi piacról ki lehessen törni?
Sz. B.: Természetesen egy kis szerencsén is múlik. De szükséges a megfelelő ajánlólevél is. Az országos üzletlánc munkálatait, szervizét konkrétan Füstös Imre révén kaptuk meg, aki a nyílászárókat készítette, és beajánlott minket.
– Ez azt jelenti, hogy – sok vita ellenére – van együttműködés a helyi cégek között...
Sz. B.: Inkább azt mondanám, hogy van, akivel lehet, másokkal meg nem lehet együttműködni. Valójában emberfüggő, akár hasonló profilú céggel is tudunk jól együttdolgozni.
– Mi kell ahhoz, hogy helyi piacról kilépjen egy cég? Bátorság vagy inkább tudatos tervezés kérdése?
Sz. B.: Szerintem ez egyszerű dolog, ha az ember tudja pontosan, mit kell csinálnia, ért a szakmájához, könnyen és pontosan be tudja mérni: mit tud felvállalni, s mi az, amit nem. Ezt le lehet egyszerűsíteni a krumpliszedésig: belevágok-e öt hektárba, vagy maradok az egy hektárnál...
H. A.: A dolog kétoldalú: szakmailag önmagadban kell bistosnak lenned, de fontos az is, hogy a megrendelőben is bízzál, hogy komoly, fizetőképes cég. Sokan azért mentek csődbe, mert szakmailag minden rendben volt, de a megrendelő vagy a fővállalkozó átverte: nem fizetett, vagy nem idejében. Ekkor kialakul a körbetartozás, s az ostor a végén csattan.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2015-05-06: Riport - Hecser László:

Szárazajta élni akar

Szárazajtát elszigeteltsége miatt kicsit mindig leírjuk. Pedig nem kellene, mert a nehéz­ségek ellenére, az elöregedése dacára is van még életerő: a gyermeklétszám fogyóban ugyan, de azért akadnak szép számban, akiknek érdemes focipályát építeni, s olyan leány, legény is, aki szabad idejét feláldozva zeneelméletet és hangszerismeretet tanul. Talán mégsem elveszett falu...
 
2015-05-06: Nemzet-nemzetiség - Iochom István:

Rendszerváltás és önszerveződés Kézdivásárhelyen (Együtt és külön)

Miben különbözött a rendszerváltás Kézdivásárhelyen a többi erdélyi városhoz viszonyítva? Mi a magyarázata annak, hogy a céhes városban nem volt lövöldözés, csupán két puska dördült el, az is véletlenszerűen? Ki tette tönkre a város nehéziparát? Milyen körülmények között jelent meg Erdély első magyar nyelvű újsága, a Székely Újság? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre próbált választ adni nemrég a Kosztándi Képtárban megtartott Rendszerváltás és önszerveződés Kézdivásárhelyen, 1989. december–1990. május című előadás és az Együtt és külön, illetve Az erdélyi magyarok önszerveződése (1989–1990) című tanulmánykötet bemutatója során Tóth-Bartos András történész.