Horváth István Sándor plébános Zalalövőn. Számos könyv szerzője és a Napi Evangélium szerkesztője, küldője. Az egyik ilyen küldeményében találtam a következő gondolatot: „Napjainkban sokan fellépnek a nép vezetésének és a közvélemény alakításának igényével. Érdemes mindenkor megnéznünk, hogy kinek a megbízásából, kinek az érdekében cselekszenek. Csak a maguk dicsőségét és felemelkedését kívánják, vagy valóban a népet akarják szolgálni?”
Azt hiszem, ezt a kijelentést a világ bármely országában magukénak érezhetik a gondolkodó emberek, attól függetlenül, hogy keresztények-e vagy sem. Érthető is, hiszen egyetemesen fogalmaz, meg közérthetően, a gyakorlatból kiindulva, arra serkentve az olvasót, hogy alkalmazza is a saját mindennapi életében, döntés előtt mérlegeljen, használja a józan ész mankójaként azt.
Szent György napjának és Szent József, a munkás ünnepének időszaka van. Előbbi római kori katona és keresztény mártír. Amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és a császár ellen fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a 14 segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. Sepsiszentgyörgy is az ő nevét viseli. Szent György napja Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Talán, ha postaládánkra tesszük e „riasztókat”, az önjelölt politikus kandidátusok önömlengését is távol tartja, kik „csak a maguk dicsőségét és felemelkedését kívánják”…
Szent József, a munkás, Mária jegyese. Igaz ember, aki nem akarta Máriát rossz hírbe hozni. Engedelmeskedett az angyalnak, gondoskodott családjáról, mentette őket a heródesi veszély elől. Názáretben otthont teremtett számukra, majd észrevétlenül eltűnik látókörünkből. Mindezt ismeretlenül, anélkül teszi, hogy a Biblia egyetlen szavát is megörökítené. József a szolgálat embere, a cselekedetekkel beszélő gondoskodás példája. Ott van, ahol szükséges a jelenléte, nem magyarázkodik, nem okoskodik, egyszerűen csak jelen van, teszi a dolgát, teszi azt, amit kell. A munkások védőszentje, a jegyesek pártfogója. Példája így fogalmazható meg: Háttérben is, ismeretlenül is tedd a feladatod, légy igaz ember!
Pár napja Mariazellbe zarándokolt a már – hál’ istennek – Kárpát-medencei kiterjedésű Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. Sokan voltunk. Pontosan ötszázharmincan. Megannyi külön egyéniség. Együtt mégis közös lélek, közös akarás, közös fohász, óhaj: a magyarság egységéért volt a szentmise, zengett a nemzeti imádság, a Himnusz. A határtalan magyarságért, de legfőképpen azokért, akik a helyükön maradtak, és tették a dolgukat. Tették ezt akár úgy, mint a sárkányölő mártír: az élen harcolva, életüket kockáztatva, nem vagyonka gyűjtésétől, hanem a hazaszeretettől indíttatva. Vagy akár úgy, mint József, a munkás a háttérben névtelenül, szerényen dolgozva.
A mi békési, sepsiszentgyörgyi határtalanul magyar életünkben is ennek kellene példának lennie. Még érthetőbben: azok vállaljanak politikai, vezetői életet, aki meg is vívják csatáikat közösségük létéért. Ám ha ilyen egyéniségeket, embereket találtunk és választottunk, akkor álljunk ki mellettük, és tegyük mi is olyan állhatatosan és alázatosan a háttérben a dolgunk, mint a munkások védőszentje tette egykor.
