Gróf László Oxfordban élő térképtörténész, ny. egyetemi tanár és Feiszt György szombathelyi történész-levéltáros, címerkutató Erdély címerei és térképei címmel tartott előadást kedd délután a kézdiszentléleki felújított közösségi házban.
A történészek – akik huszonöt éve rendszeresen visszajárnak Erdélybe – április 29. és május 14. között zajló tizenegyedik erdélyi körútjukat Aradon indították, Kézdiszentlélek után Balavásár, Nyárádszereda, Szováta, Szamosújvár, Koltó és Nagybánya következik. Eddig hatvan erdélyi településen mintegy százhatvan előadást tartottak.
Feiszt György előadásában a magyar és erdélyi címer kialakulásáról, illetve a székely zászlóról beszélt. Erdély már a ptolemaioszi térképeken is megjelenik, ám az első részletes ábrázolást Lázár deák 1528-ban megjelent Magyarország-térképén találjuk meg. Utána Honterus következik, a híres brassói tanár és tudós, aki Baselben megtanulta a fametszés művészetét. Ő 1532-ben készít Erdély-térképet, amelyet Nagyszeben városának dedikál. E két térképen már több mint kétszáz helységet neveznek meg – ismertette előadása során Gróf László.
Az eseményen Tamás Sándor térképgyűjtő bemutatta Petelei Klára Descriptio Transylvaniae című könyvét, ugyanakkor a jelenlevők megtekinthették a kiadványban szereplő térképekből álló kiállítást.
