Ésszerű együttműködésre van szükség Magyarország és Románia között, a vitákat ésszerű mederben kell tartani, hogy meg lehessen oldani őket – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten a Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel folytatott tárgyalás utáni közös sajtótájékoztatón. Kiemelte: Magyarország elkötelezett amellett, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos vitákat európai módon, az európai értékeknek megfelelően kell rendezni, európai megoldást kell találni rájuk. Bogdan Aurescu kijelentette: Románia szerint az autonómia elfogadhatatlan.
Szijjártó Péter kifejtette: nem szabad véka alá rejteni, hogy vannak nehéz kérdések a kétoldalú kapcsolatokban. Közép-Európában a szomszédos országok viszonya sok érzékeny kérdéssel párosul, de egymásra vannak utalva, a sikereik függnek egymás sikerétől, és minél sikeresebbek a szomszédjai, Magyarország is annál sikeresebb lehet. Emlékeztetett: 2011 óta nem ülésezett a magyar–román kisebbségügyi vegyes bizottság, de most megállapodtak abban, hogy a társelnökök folytatják az elkezdett munkát a legfontosabb kérdések egyeztetéséről, és mihamarabb összehívják a bizottság ülését. Magyarországnak fontos a határon túli magyar nemzeti közösség és a Magyarországon élő román közösség is – tette hozzá. A magyar miniszter arról is beszámolt, hogy nyáron megteremtik a gyorsforgalmi összeköttetést a két ország között, igyekeznek javítani azon a helyzeten, hogy jelenleg csak 45 kilométerenként van határátkelő Magyarország és Románia között, továbbá hamarosan összekötik a két ország villamosenergia-hálózatát. Nemsokára összekötik Magyarország és Románia gázvezetékeit is, és ezzel lehetőség nyílik a gázszállításra Románia felől – magyarázta. Megjegyezte: a Mol romániai kőolaj-kutatási és -kitermelési tevékenysége nagyban hozzájárulhat a kétoldalú energetikai együttműködés fejlődéséhez. Szijjártó Péter kitért a két ország gazdasági kapcsolatainak jelentőségére is, kiemelve, hogy Románia Magyarország harmadik legfontosabb exportpiaca.
Bogdan Aurescu kiemelte: a kétoldalú kapcsolatokban a legfontosabb a párbeszéd, pragmatikus módon kell megbeszélni a nézeteltéréseket. Az érzékeny kérdésekre megoldást kell találni, valamint újabb együttműködési lehetőségeket kell keresni. A kisebbségek ügyének rendezéséhez is nyitottság kell – mondta. A kisebbségügyi vegyes bizottsággal kapcsolatban közölte: eddig nem sikerült véglegesíteni a jegyzőkönyv szövegét. Annak, ami a jegyzőkönyvbe bekerül, a két ország és a kisebbségi közösségek érdekeit kell tükröznie, le kell mondani az egyoldalú megközelítésről, a konszenzust kell keresni – hangsúlyozta. Elmondta: várhatóan ősszel összeül a magyar–román gazdasági vegyes bizottság.
Bogdan Aurescu beszélt arról is, hogy szerdán Markó Attila ellen európai elfogatóparancsot adtak ki, és ő utasítást adott, hogy ezt továbbítsák az illetékes hatóságoknak. Ennek az ügynek nincs politikai vagy etnikai felhangja – közölte. Szijjártó Péter megjegyezte: az ügyben az általa vezetett tárcának nincs hatásköre.
A magyar miniszter kiemelte: a kormány feladata és felelőssége, hogy a határon túli magyar közösségeket támogassa céljaik elérése érdekében, és ezt teszi akkor is, amikor az ésszerűség alapján vitatja meg Romániával a kisebbség helyzetét célzó intézkedéseket. Ezért folytatják a munkát a vegyes bizottság keretében is – tette hozzá. Bogdan Aurescu ugyanakkor kijelentette: Románia szerint az autonómia támogatása nem tekinthető az erre vonatkozó európai normák részének, ezért elfogadhatatlan. A romániai restitúciós folyamatot illetően Aurescu elmondta: átfogó jogszabálycsomag rendelkezik a kérdésről, amely nagyon összetett. Sok ügy még folyamatban van, és amint tisztázódnak, megszületnek a megfelelő határozatok – közölte. Szijjártó Péter azt mondta, jó lenne, ha felgyorsulna a visszaszolgáltatási folyamat.
A sajtótájékoztató előtt a két miniszter megállapodást írt alá a magyar–román határon átnyúló optikai hálózati infrastruktúra összekapcsolásáról.
A párbeszéd fontosságát hangsúlyozta Bogdan Aurescu és Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szintén Budapesten a megbeszélésük után közösen tartott sajtótájékoztatón. A politikus fontosnak nevezte, hogy a demokratikus ellenzék képviselőivel is találkozzon.
Tóbiás József bírálva a magyar kormányt közölte, a problémákat nem üzengetéssel, nem ultimátumokkal, hanem párbeszéddel, intézményesített keretek között kellene megoldani. Mint mondta, meggyőződése, hogy Magyarországnak és Romániának szomszédos országok lévén, illetve uniós tagságuk miatt is együtt kell működnie, ez pedig értékválasztást jelent. A Nyugatot jelenti a Kelettel szemben – magyarázta. Az ellenzéki pártelnök úgy értékelte, a magyar kormány alulteljesít a jó szomszédság tekintetében. Nincsenek közös kormányülések a román kabinettel, illetve 2009 óta nem fogadott el a magyar–román kisebbségügyi vegyes bizottság egyetlenegy jegyzőkönyvet sem – indokolta. Megjegyezte, több olyan probléma megoldása is függőben van, amely érinti a határon túl élő magyar kisebbséget, illetve a magyarországi román kisebbséget.
A román diplomácia vezetője egyetértett azzal, hogy csak a párbeszéd és a konszenzusos megegyezés hozhat eredményt a két ország együttműködésében, ideértve a romániai magyar és a magyarországi román kisebbségekre vonatkozó kérdéseket is.
