Közvetlen, kulturált párbeszéddel kell megoldaniuk problémáikat a közép-európai országoknak, így lehet valóban eredményt elérni – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén külpolitikai kérdésekről tartott beszámolójában.
A miniszter kifejtette: jó példa a magyar–szlovák viszony, amely mostanra kiegyensúlyozott. Románia esetében is erre van szükség, vagyis nem a vita kedvéért kell vitázni, hanem a megoldásért – hangsúlyozta Szijjártó Péter, amikor ismertette a román külügyminiszterrel folytatott korábbi tárgyalásait. A magyar kormány semmilyen megoldásba nem megy bele, amely a magyar közösség érdekeivel ellentétes – jelentette ki a miniszter.
Az elmúlt egy év külpolitikájáról szólva Szijjártó Péter azt mondta: Közép-Európában jelenleg a legfontosabb kérdés az energiabiztonság. A magyar kormány keresi a diverzifikáció lehetőségeit, és bár sok kritika érte az elmúlt időben az Azerbajdzsánnal épített kapcsolatai miatt, az az ország fontos gázszállítási lehetőséget jelent. A terrorizmus elleni küzdelemről elmondta: jelentősen romlott a helyzet az utóbbi időben, az Iszlám Állam (IÁ) és szövetségesei újabb terrorcselekményeket követtek el, és már Afrikában és a Közel-Keleten is egyre intenzívebb a terrortevékenység. Ezért meglátása szerint helyes döntést hozott az Országgyűlés azzal, hogy katonák küldésével járul hozzá az IÁ elleni harc sikeréhez. Augusztus végéig a teljes magyar kontingens kitelepül Irakba – tette hozzá.
Szijjártó Péter hangoztatta: a bevándorlási gond megoldása nem Európában, hanem Európán kívül keresendő, békére, gazdasági stabilitásra és működő líbiai államra van szükség. Minden pragmatikus, érzelmi és emberi jogi szempontból is az a helyes, ha a gyökerénél kezelik a helyzetet. Azt a célt kell meghatározni, hogy ne legyen olyan ember, család, akit-amelyet arra kényszerítenek, hogy elhagyja otthonát – fogalmazott. Megjegyezte: ugyanakkor a Földközi-tenger felől érkező bevándorlók tömege mellett legalább ilyen súlyos probléma a Nyugat-Balkán felől érkező migrációs nyomás. A miniszter a déli nyitásról azt mondta, hogy Latin-Amerika és Afrika fejlődése felkeltette a világ figyelmét, és Magyarország éppen időben szállt be ebbe a kapcsolatépítésbe. Az idei év első két hónapjának külgazdasági adatait ismertetve közölte: a magyar export öt százalékkal nőtt, és bár szinte minden irányba jelentősen növekedett a kivitel, Oroszország és Ukrajna felé csökkent a korlátozó intézkedések miatt.
A május 21–22-ei rigai keleti partnerségi csúcstalálkozóról Szijjártó Péter közölte: történelmi jelentőségű tanácskozás lesz, amelyen az EU-tól előremutató és bátor lépésekre van szükség.
