A jelenlegi oktatási törvényt kellene alkalmaznia a kormánynak, nincs szükség újabb jogszabályra – jelentette ki tegnap Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese arra reagálva, hogy Sorin Câmpeanu oktatási miniszter egy nappal korábban azt nyilatkozta: nincs értelme az érvényes törvény további módosításának, már folyamatban egy új jogszabály kidolgozása, amely az év végéig el is készülhet. Ennek tervezetét azonban nem hozták nyilvánosságra, még Király András oktatási államtitkár sem ismeri, bár munkaváltozat formájában sem.
Magyari Tivadar szerint a jelenlegi oktatási törvény minimális javításokra esetleg rászorul ugyan, de megfelelő. Egy újabb jogszabály újabb felesleges kísérletezgetést jelentene az oktatási rendszerben – mondta. Kifejtette, az RMDSZ szakértői és politikusai már tavaly nyártól készenlétben állnak, hogy amennyiben a jelenlegi kormánytöbbség erőlteti az oktatási törvény módosítását, a magyarság érdekeinek megfelelő változat szülessen. Magyari hangsúlyozta, a 2011-ben elfogadott törvényben az RMDSZ a magyar kisebbség számára egy sor előnyös rendelkezést ért el, és ezzel nehéz korszakot zárt le. „Viszont ezt a törvényt a kormány mindeddig nem tudta, nem is akarta maradéktalanul alkalmazni, nem volt képes a rendszert megújítani, a szükséges gazdasági-pénzügyi feltételeket megteremteni, ehelyett elbürokratizálta a rendszert, és ennek elszenvedője lett a magyar oktatás is” – állapította meg az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese. Emlékeztetett, hogy a Ponta-kormány a 2011-es törvény számos cikkelyét módosította már, így a kisebbségi oktatást érintő kedvező részek is veszélybe kerültek, de ezeket sikerült megvédeni úgy, hogy „amit kivettek belőle estig, azt visszatetettük velük reggelre”.
Magyari Tivadar elmondta, hogy az RMDSZ szakértői már két évvel ezelőtt felismerték: a kormánynak ez a hozzáállása előbb-utóbb oda vezet, hogy az eredeti törvényre egy idő után már rá sem lehet ismerni, és a sok toldás-foldás megnehezíti a tanügyben dolgozók munkáját.
Magyari ismertette, az RMDSZ célja az, hogy a korábbi törvényben megszerzett kisebbségi oktatási jogokat megtartsa, helyenként bővítse és pontosabb megfogalmazású szövegben rögzítse őket. Emellett megoldást szorgalmaznak a finanszírozással kapcsolatos problémákra, amelyek a kisebbségi oktatást kétszeresen sújtják. Azt is akarják, hogy a pedagógusok egyéni, szakmai szabadsága és kreativitása kerüljön előtérbe a mostani agyonszervezett, központilag irányított rendszer helyett – magyarázta a szakember.
