CSALÓDOTT ROMÁN KÜLPOLITIKA. A NATO-főtitkár helyettese, Claudio Bisocnero összefoglalta a Cotidianul számára, mi várható a bukaresti NATO-csúcson. Egy biztos, a román várakozásokkal ellentétben új fekete-tengeri stratégia nem születik, így gyengül Románia stratégiai helyzete is.
Négy témakört érint majd a NATO-csúcs Romániában: az afganisztáni és a koszovói részvételt, a szervezet bővítését, a 21. század kihívásait (pl. a virtuális térben megvalósuló bűnözést), valamint az energiabiztonság kérdéskörét. A bukaresti csúcs egyik témája mindenképpen az lesz, hogy milyen védelmet élvezhet Európa a ballisztikus rakétatámadásokkal szemben.
AZ ERŐSZAK ELLEN. Demonstrációt tartott mintegy száz ember csütörtök délután Románia budapesti nagykövetségének Thököly úti székháza előtt. Az ellen tiltakoztak, hogy március 15-én Kolozsváron román fiatalok megvertek egy magyar fiút, amiért piros-fehér-zöld zászlóval és kokárdával ment a városban rendezett ünnepségre. A demonstrálók petícióját nem vette át a követség személyzete. (Paprika Rádió)
BAJ LEHET, HA NEM HALAD AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. Az igazságügyi védzáradék életbeléptetését eredményezheti a romániai igazságügyi reform és a szervezett bűnözés elleni küzdelem késlekedése ― jelentette ki Elmar Brok német európai parlamenti képviselő. A csatlakozási tárgyalások során az Európai Unió olyan védzáradékokat épített be az ország csatlakozási szerződésébe, amelyek értelmében Romániának sürgősen fel kell számolnia az igazságszolgáltatásban tapasztalható visszásságokat, ellenkező esetben korlátozhatják az uniós tagságból fakadó bizonyos jogosítványait. Brok figyelmeztetett: amennyiben a következő uniós jelentés sem számol be fejlődésről, fennáll a veszélye, hogy az EU életbe lépteti az igazságügyi védzáradékot. Rámutatott: ezt a véleményt mind az uniós intézmények, mind az EU-tagállamok vezetői osztják. (Krónika)
KEVESEBB A KÜLFÖLDI BERUHÁZÁS. Csökkent tavaly a külföldi beruházások értéke Romániában, ugyanis míg 2006-ban 9,06 milliárd euró külföldi tőke áramlott az országba, 2007-ben csak 7,07 milliárd euró. Az országos statisztikai intézet adatai szerint a tavalyi külföldi beruházások értéke a folyó fizetési mérleghiány 42 százalékát fedezte. A külföldi tőke 55 százaléka Ausztriából, Hollandiából és Németországból érkezett. (Népújság)