Békési levelekZsenge

2015. május 12., kedd, Riport

Kellemes érzetet kelt ez a szó bennünk, a most időszerű, harsogó tavaszhoz köthető, sarjadó, bimbózó élethez, reményhez, újjászületéshez kapcsolódó, egyértelműen pozitív töltet ugrik elő rögvest agytekervényeink dombhullámainak árnyékából hallatán.

Hamvas, harmatos, üde, friss, új, ropogós, mai, ifjú, serdülő, bimbózó – csak úgy hirtelen, ami eszembe jut e szóról. Meg a szombat délelőtti magányos főzőcském – nejem épp Pesten képzi tovább magát, örök, dinamikus zsengeségről téve tanúbizonyságot –, mely konyhai serteperte tele volt ilyen tavaszi, szájban azonnal olvadó, olcsón előállítható ínyencségekkel. A kakastaréjos, tojáskockás salátalevesben a szemerjai erdő szélén szedett madársaláta (mi szentgyörgyi salátának is mondtuk) kesernyés ízét érzem, a töltött tök, a töltött karalábé a gyerekkor „nemszeretemjei” közé tartozott, most a kedvencek egyike, mint ahogy a karalábé forrázott leveléből és a maradék darált húsból készült töltike is. A piaci standok már-már eldobásra szánt gyengécske paprikájából, töppedt, fonnyadó paradicsomából és jó sok hagymából, fokhagymából izgalmas ízű az első idei lecsó. A csiperke nagy kalapját, tönkjét kitörve, megfordítottam és kivajazott tepsibe téve, a kalapot szalonnával, juhtúróval, pici fokhagymával megtöltve, sózva, borsozva megsütöttem. A kitört tönköket is, persze, kis fokhagymás sóval beszórva. A juhtúró beszerzése meg egyszerű: közel Nagyszalonta, a piacon kapható juhsajt elfogadható áron. Csíkokra vágom, egy napra sós vízbe áztatom, ledarálom, összegyúrom, kis adagokban lefagyasztom. Fél évig van, amit használni, s a mostani, zsenge fűből származó juhtejből készült sajt a legízletesebb.
De a testi megújulás, az üde étkek mellett a lélek is új erőre kap ilyenkor, mondom én is Horváth István Sándor után. Mert időnként ezen a szinten, sőt, a mindennapi, felekezettől független hit terén is szükség van a megújulásra. Sőt, azt is hozzátehetjük, hogy mindez annak a kérdése: megvan-e bennünk a megújulás iránti vágy, a késztetés a változtatásra, él-e bennünk igény a fejlődésre? Mert könnyebb ragaszkodni a jól beválthoz, mint kockáztatni – bizonytalan eredményekkel, ha kecsegtető – a változást. És könnyebb rutinszerűen végezni a dolgunk, mint újakkal kísérletezni. S bizony, kényes terület ez. Hisz az újítás vezethet belső reformhoz (lásd Assisi Szent Ferenc életét és munkásságát), de akár reformációhoz is (lásd Luther Márton  példáját). Ami bizony gyökeres változást hozott hitéletünkben.
Meg kell tehát hallanunk és hallgatnunk a kritikus hangokat, nem vehetjük támadásnak, nem utasíthatjuk el „csípőből” őket. Korábbi gyakorlatainkat át kell néznünk: a rosszat el kell hajítani, a jót megtartani, hogy majd még javítsunk rajta. A rossz rutin, a maradiság, a hagyományoshoz való túlzott ragaszkodás életveszélyessé válhat. Ez az ember lelkiéletére is igaz. Egyszerűen létszükséglet a folyamatos megújulás. Az ajándékba kapott jót – ezek között a szeretetet – azért adták nekünk, hogy ne csak saját, hanem mások lelki üdvösségét is szolgáljuk vele. Ám ha rutinná válik, épp a lényegét veszíti el. A papok hivatalnokká válnak, a hívek istentiszteletre, szentmisére járó robottá. De hogyan tud találkozni az emberek lelkiéhsége és szeretet utáni vágya az örömhírrel, az élő szeretettel? Ők keresik a maguk boldogságát, mi hirdetjük a magunk üzenetét, de hogyan találkozik a kettő? Csak úgy, ha mi magunk is folyamatosan keressük a zsengét, ha folyamatosan megújulunk, ha hiteles életünk minden perce, ha az örök forrástól mindig üde szeretetünk nem írott malaszt, hanem élő valóság.
Végül, egy dologra figyeljünk e nagy tavaszi zsengekutató igyekezetben: nem az a cél, hogy feltétlenül kitaláljunk valami újat. Nem kell évente új házat építeni, elég a régiben szellőztetni és takarítani. Legalább így, tavasszal, ebben a jó zsengés szellőben.

Pálmai Tamás

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2015-05-12: Riport - :

Két dupla whiskyt jéggel (Fordulópontok a Viszkis életében)

Ambrus Attilával, a Viszkissel többszöri telefonos egyeztetés után sikerült találkoznom a Szent György-napi vásár előestéjén – talán nem véletlenül éppen a Szabadság téren. Egyszerű, sportos öltözetben olvadt bele menyasszonyával együtt a vásári előkészületekbe. Egy közeli vendéglő emeleti szeparéjában ültünk asztalhoz, ahol két dupla whiskyt rendelt jéggel. Előbb általános dolgokról beszélgettünk kötetlenül, magnó nélkül. Újabb kör következett, a diktafon rögzíteni kezdett. Közben az is kiderült: Ambrus Attila általa készített kerámiavázát adományozott egy helyi, szociális szférában tevékenykedő egyesületnek jótékonysági célból, ezzel is támogatva a szociális hátránnyal induló fiatalokat.
2015-05-12: Gazdakör - Bokor Gábor:

Eladási füzettel a vásárba

Bonyolítja az állattartó gazdák életét a május elsején életbe lépett új piaci jogszabály. A 2014/145-ös törvény értelmében minden eladott állatot kötelező módon fel kell vezetni a termelői tanúsítvány mellé kiadott eladási füzetbe. Ez érvényes minden eladás esetében, akkor is, ha a fizikai személyként tevékenykedő gazda malacot, lovat, tehenet visz a vásárba, szarvasmarhát értékesít felvásárlónál, bárányt, csirkét, más állatot ad el gazdaságából. A rendelkezés betartása bürokratikus feladatot ró a gazdákra.