Újabban, akárcsak régen, famegmunkálásról, zsindelykészítésről, ácsmesterekről híres ez a nagyközség. Olyan népművészek dolgoznak itt, mint a székelykapu-építő Both család, valamint Kelemen Dénes és fia. A Szent László-legendakör falfestménye miatt európai hírű, Szent Imre hercegre felszentelt felszegi műemlék temploma a világörökség része. Románkori félköríves ablakkeret, gótikus gyámkövek, reneszánsz kazettás mennyezet (1628-ból), valamint a barokk kor értékes stílusjegyei (oltárok, portikusok, oromfalak) teszik értékessé.
Az 1932-ben feltárt freskó Délkelet-Erdély legrégibb ilyen jellegű falfestménye. Az épületet valamikor várfal övezte. Harangtornyában egy 1401-ből származó és 1793-ban Brassóban újraöntött műemlék harang van. A település központjában történelmi emlékpark. A központi római katolikus templom előterében áll a község két templomának védőszentje, Szent László herceg egész alakos szobra, a központi iskola és a művelődési ház előtt pedig a történész Jancsó Benedek és Bodor György politikus mellszobra. A községből és környékéről őskori kerámia került napvilágra. Itt találták meg a gelencei görög érmeket (thasosi tetradrachmákat), valamint azt a füles-kávás bronzvésőt, melyet a múzeumalapító nagyajtai Cserey Jánosné Zathureczky Emília vásárolt meg gyűjteménye számára. Fenn, az erdőn, a Nagy- és Kis-Gelence patak közötti éles és meredek hegyormon fekszik a Nagyvár (1). A falubeliek rejtekhelye lehetett a török-tatár időkben, mert a csúcsot egy mélyebb, ún. nyaksánc zárta el a hegygerinctől. Ehhez hasonló az átellenben fekvő Kisvár (2), mely a Sojhát-ponk előormán áll. Északnyugati részén itt is félkör alakú mesterséges sánc övezi a védhelyet. A Kisvár alatti fővölgyben van egy nagy, lapos szikla, Báró vagy Basa asztalának nevezik a helybeliek. Basa Tamás egykori kúriájának romjai a Palkó-féle kertben állnak, amelyet kőház néven emlegettek a régiek. Szaladár falurészen Fehér Gábor és Kristóf József kertjében szintén régi kúria alapfalai látszanak, a nép a legendás hírű Szaladár házának tartja. A hely Orbán Balázs szerint a Toldi és Nemes család birtoka volt. Ugyancsak Orbán állít emléket a Gelencei Szőke Ambrus népköltő-dalnoknak.
A helységből két turistaösvényen lehet bejárni a környéket: a piros ponttal jelölt a Gelence–Sojhát–Baricz felől Ozsdola felé tartó körút egy része, a kék háromszög a Kápolna–Útválasz vonalon a Zernye-havas felé vezet. Ez az alhavasi övezet már a siketfajd természetes élőhelye. A gelencei erdőn spontán módon él a tiszafa.
A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben már kaphatóak a Háromszéki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 1984–85-ben a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának első darabjai. A frissített, fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.
