A figyelemfelkeltő ezer kilométeres kaland még április végén indult Angliából, a rögbi őshazájából, ahol Bálint István London körül gyalogolva tett meg 150 kilométert, és meglátogatta az útjába eső kis rögbicsapatokat.
– Angliában a rögbi más alapokon nyugszik, mint itthon vagy Magyarországon. A szigetországban olyan csapatokat kerestem fel, amelyek regionális bajnokságokban szerepelnek, amelyeket a helyi közösségek tartanak fenn, és még nyereségesek is. Ezt kellene megtanulnunk tőlük – mesélte érdeklődésünkre az egykori rögbis.
Angliai tapasztalataival hátizsákjában Ceg­lédről elindulva folytatta gyalogtúráját, és minden településen, ahol megállt, megpró­bálta elhinteni az ovális labdával játszott sport szellemiségének magvait. Az anyaországot Gyula érintésével hagyta el, majd következett Arad, Temesvár, Szamosújvár, Ko­lozsvár, pénteken Aranyosgyéresről ment Ma­rosvásárhelyre, majd másnap Szovátáig gyalogolt, vasárnap pedig Székelyudvarhely felé vette az irányt. Kedden Csíkszeredából érkezett meg Háromszék fővárosába, és szerdán reggel már Brassó felé tartott. A túrából már nincs sok hátra, hiszen „látótávolságon” belül van a bukaresti cél, ahová várhatóan szombaton érkezik meg.
Elképzelése szerint a hazai iskolákban rendszeres sportolási lehetőséget jelentene a szalagos rögbi (gyorsan változó, non-kontakt labdajáték, amelyben fiúk és lányok együtt játszhatnak. Biztonságos, ütközések nincsenek benne, ugyanakkor teljes játékélményt ad, mert megőrizte az eredeti rögbijáték izgalmát, vibrálását. – www.mrgsz.hu) elsajátítása, játszása, és bízik abban, hogy 1000 km-es túrája révén felkeltette több sportbarát érdeklődését nagyra törő projektje iránt, hiszen hosszú távon a rögbinek pozitív társadalomépítő hatása is lehet. Sok sikert és kitartást, István!