Szélesebb körben búcsúztattuk a Korzó Klub harmadik évfolyamát – szeptember végén, október elején jelentkezünk ismét –, és a műsor azért is rendhagyó volt, mert egyetlen témáról esett szó: Sepsiszentgyörgy megújuló főteréről, melynek munkálatai tegnap meg is kezdődtek, és az újságírókhoz ezúttal egy vendég is csatlakozott, a tervezőcsapat vezetője, Zsigmond Pál. Búcsúztunk a városközpont eddigi arculatától, emlékeket idéztünk, és ezek alapján azt is kikerekítettük, hogy talán azért nem él jellegzetes találkozóhelyként a köztudatban, mert nem is volt mostanáig klasszikus értelemben vett főterünk. Majd a tervezőt faggattuk arról: hogyan, miért született a sokak által vitatott elképzelés a sárkánydombról, miként és mikorra valósítható meg.
Grubisics Levente: A kocka el van vetve, az átalakítás megkezdődik. Indítsuk a beszélgetést a talán leglátványosabb és legvitatottabb elemmel, a kifektetett sárkánnyal, amelyet máris Süsüként emlegetnek sokan. Teher neked ez a kihívás, az ezzel járó támadások? És hogyan valósul majd meg a mesterséges domb?
Zsigmond Pál: Még nem érzem tehernek, bár sokan támadnak szakmai körökben is. Úgy gondolom, maga az ötlet megérte, hogy bemutassuk, és el kell fogadnom, hogy van, akinek tetszik, van, akinek nem. Kitartok amellett, hogy jó dolog lesz, Szentgyörgy központi elemévé tud válni, jelképévé akár, hisz nemcsak látványként érdekes, de funkcionális is. Kevesen tudják, hogy erre majd fel szabad menni, a gyermekek is játszhatnak rajta, télen akár szánkózhatnak is, ősszel ráhullnak a levelek, nem egy elszigetelt domb lesz, hanem a park része, tulajdonképpen egy új formával, koncepcióval bővül az Erzsébet park.
Farkas Réka: Mennyire lesz meredek ez a domb? Falszerű lesz? Nehéz elképzelni a hat méteres magassággal.
Ferencz Csaba: És megvalósítható-e, amit mondasz, hogy nem írják ki: fűre lépni nem szabad, talán inkább azt: sárkányra lépni kötelező?
Zs. P: Kötelező nem lesz, de szabad, az ötlet legalábbis erről szól. Az elképzelés itt, a helyszínen született, a pályázat leadása előtt egy héttel kijöttem Kovács Kázmér kollégámmal, és arról beszélgettünk, hogy a Szabadság tér és a Mihai Viteazul tér közötti szintkülönbséggel kellene kezdeni valamit, azt beépíteni. Akkor jött az ötlet, hogy legyen egy zöld domb, és ha már domb, arra gondoltunk, jó lenne, ha volna valamilyen formája is. Itt, a helyszínen ugrott be, hogy ha már Szentgyörgyről van szó, legyen sárkány. Az én fejemben úgy él, hogy föl lehet rá menni, bizonyos részeken körbe lehet járni, az oldala van, ahol viszonylag meredek lesz, de ott sem meredekebb, mint a mostani parkban található rézsűk. Próbáljuk azt a sziluettet kialakítani, amit a föld természetes csúszása megenged. A légi szimuláción látszik: a ’48-as emlékműtől vezető átlós sétány megmarad, folytatódik, és kivezet a Mihai Viteazul térre. Ez a sétány gyakorlatilag elvágja a sárkány testét a farkától. A nagy halom valójában a sárkány teste, a sétány mögött pedig kibukik egy kisebb, amely a farkát jelképezi, és amely aztán eltűnik a parkban, a végtelenségben úgymond. Ez a sétány a park egyik főartériája, teljesen akadálymentes lesz, gyalogosan, babakocsival, görkorival egyaránt könnyen lehet majd közlekedni rajta. Ugyanakkor megmarad egy tágas rész a sárkánydomb és a megyei tanács között is, ahol akár a tűzoltóautó is könnyen elfér. Azt a kilenc-tíz lépcsőfokot, amely most elválasztja a két teret, szétosztottam, és ugyancsak lépcsőn jutunk fel, csak hármas csoportokban.
Farkas Réka: Egy meghunyászkodott, fej nélküli sárkányunk lesz? Mert nem látom a terveken a fejét.
Zs. P.: A sárkány feje a föld alatt van. Ki lehet kerekíteni a történetet: Szent György legyőzte a sárkányt, a feje leesett és megkövesedett, azóta is ott van, ennyi látszik ki belőle. Arra törekedtünk – és, remélem, ez a kivitelezéskor is érvényesül –, hogy minél letisztultabb forma alakuljon ki. Nagyon szeretnénk a disneylandes hatást elkerülni, nem akarjuk, hogy emiatt jöjjenek ide az emberek, nem az a cél, hogy egyből felismerhető legyen, de annak, aki körbejárja, utólag beugorhat, hogy ez egy sárkány.
Farkas Réka: Itt, a központban gyakran felmerült a talajerózió, a hegyről lezúduló víz kérdése. Gondot okozott ez a Mihai Viteazul téren is, de ezért vetették el a mélygarázs építését is. Nem akadályozza a domb a víz útját?
Zs. P.: Az esővizek elfolyását nem lehet meggátolni. A talajvíz problémáját tudtommal megoldották, a felújításkor drénezték a Mihai Viteazul teret. Lényegében nem is volt ott olyan nagy vízátfolyás, hanem egykor, amikor lebontották a házakat, a törmeléket nem hordták el, feltelt vízzel, és egy puha felszíni réteg keletkezett, amelyre nagyon gyorsan ráépítették a teret, az folyamatosan ment tönkre, és nem lehetett vele semmit kezdeni. A talajvíz inkább a Mikó előtti részen okoz komoly gondot, itt, a felső részen nincs ilyen probléma.
Kiss Edit: Zöldövezetből veszítünk-e?
Zs. P.: Két külön tervről van szó. Az alsó rész – a Mikó, színház, bazár előtti szakasz – átalakítása már most megkezdődik. Megvan a kivitelező, megkapta a környezetvédelmi hivataltól az engedélyt, és ez azt jelenti, hogy amennyivel csökken a parkból elvett rész, annyit visszanyerünk a téren elszórva, tehát nem lesz kevesebb a zöldövezet. A felső részen pedig száz vagy akár kétszáz négyzetméterrel is nő a zöld felület, akkor is, ha a sárkányt felülnézetből vesszük, és nem „kiterítve”. Ugyanakkor a tér kiterjesztésével a fákat nem vágják ki, azok maradnak, a fű helyére kerül bizonyos részeken kockakő, máshol pedig fű lesz, ahol most aszfalt található. Sepsiszentgyörgy főterének egyik legnagyobb problémája volt, hogy nem volt egy zárt tér, két fronton épületek vannak, de még az sem zárul be, hisz elég nagy rés van a Bodok Szálló felé, másik oldalon pedig a vizuális zárvonalat a parknak kell képeznie, a Mihai Viteazul tér felé pedig valamilyen szinten megoldja ezt a sárkány.
Farkas Réka: Én továbbra is a sárkánydombot próbálom elképzelni. Bokrok, fák lesznek rajta?
Zs. P.: Gyepszőnyeg lesz rajta. Amikor elkészül a test, rögtön gyepszőnyeget terítenek rá, nem lesz egy hétig sem kopár, nem kell várnunk, hogy kinőjön a fű. Természetesen gondozni kell majd, jobban odafigyelni, mint a város más részein. Ez térplasztika, egy zöld szobor. A sárkány sörénye esetében több ötlet merült fel, tulajdonképpen kősziklákban gondolkoztunk mint gerincmaradványban, de van egy másik elképzelés is, mely szerint kisebb dombocskák jelennének meg a nagy domb tetején.
Kiss Edit: Mekkora lesz a magassága?
Zs. P.: Körülbelül a megyei tanács első emeletének ablakpárkányáig emelkedik majd a legmagasabb pont, de ez nem egyenes, szabályos valami lesz, próbálunk minél természetesebb formát kialakítani.
Kiss Edit: Mikor láthatjuk az elkészült Süsüt?
Zs. P.: A polgármesteri hivatal azt szeretné, hogy amint a főtér épül, ez is párhuzamosan készüljön, annál is inkább, mert a felszedett aszfalt, törmelék bekerül a „testbe”, hogy ezzel is csökkentsük a költségeket. A tervek szerint év végéig kell elkészülnie.
Kiss Edit: Eddig a tüntetések elsősorban a prefektúra előtti téren zajlottak, most majd Süsün gyűlhet össze a tömeg?
Zs. P.: Tulajdonképpen a Süsüre felmászva is lehet tüntetni, és akkor legalább egy szintre kerülnek azzal, akinek szól a tiltakozás.
Ferencz Csaba: Csak a vicc kedvéért: úgyis olyan kevesen jönnek el tüntetni, majd a Süsü tüntet helyettünk.
Grubisics Levente: Mennyire lesztek szigorúak a tervek betartásánál?
Zs. P.: Egyelőre mi egy előtanulmányt készítettünk, és sajnos nem biztos, hogy a kivitelezési tervet is mi valósíthatjuk meg, az közbeszerzésre köteles, és ha valaki jobb árajánlattal jelenik meg, akkor megnyerheti a tervezést.
Fekete Réka: Kötelező-e a kivitelezést tervezőnek betartani az elképzelés készítőinek javaslatait a kockakőre, átereszekre, sétányokra, kivilágításra vonatkozóan, vagy felébredhettek arra, hogy megváltoztat jó pár dolgot?
Zs. P.: A mi tervünk azt szögezi le, hogy a kivitelezési tervnek mit kell tartalmaznia. Ezen csak akkor változtathat a kivitelező, ha a város, a megrendelő beleegyezik. Természetesen, figyelembe vettük a már meglévő térrendezést, ugyanazt a típusú, méretű, ugyanabból a bányából származó követ használjuk, minden szinten próbáljuk összehangolni, hogy ne legyen szakadás a két tér (a Bazár–Mikó előtti alsó rész és a prefektúra előtti dombos rész – szerk. megj.) között, ne érződjék, hogy egyik egy terv része, a másik egy másiké. A kivitelezési terv az általunk elképzeltek részletezéséről szól, konkrétan, mindenre kitérően. Apróbb dolgokat felülírhat, de lényeges részeket nem, mert a költségvetést már elfogadta a tanács, és nem lehet megváltoztatni. Számomra is jó hír, hogy a városi kertészet lesz a kivitelező, és nem egy olyan cég, amilyenhez már volt szerencsénk az ’56-os parknál, a Mihai Viteazul téren vagy a könyvtár mögötti parknál. Mindhármat ugyanaz a cég kivitelezte, és sajnos, látjuk, milyen gyenge minőségben.
Farcádi Botond: Visszatérnék a bürokrácia útvesztőjéhez. Ha jól értem, pénteken elkezdik felbontani a teret, de gyakorlatilag nincs még meg a kivitelezési terv?
Zs. P.: Két különböző tervről beszélünk. A nagy főtérrendezés a Mikó sarkától a Bazár végéig, a megyei tanácsig tart, és belenyúlik a parkba, annak a kivitelezése kezdődik most, és már megvolt a licit. A sárkánydombos rész jelenleg előtanulmányi szakaszban, annak a kivitelezési terveire lesz egy következő közbeszerzés, ha elkészül az a terv, és megvannak az engedélyek, akkor lehet nekifogni az építkezésnek.
(Elhangzott csütörtökön délután 17 órakor a Sepsi Rádióban. Ismétlés vasárnap 11 órától.)
