Az Észak-Atlanti Szövetségnek nyitottnak kell lennie új országok csatlakozására – mondta Michael Turner, a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke tegnap Budapesten. A NATO parlamenti közgyűlése szombattól a budapesti Országházban tartja háromnapos tavaszi ülésszakát.
Michael Turner az eseményhez kapcsolódó sajtótájékoztatón kiemelte: minden országnak jogában áll szabadon döntenie saját jövőjéről, félelem és nyomásgyakorlás nélkül. Ukrajna is maga dönthet a sorsáról, anélkül, hogy bárki befolyásolná, és a demokratikus Ukrajna nem jelent fenyegetést senkinek, így Oroszországnak sem – mondta. Szerinte, amit Oroszország tesz az ukrajnai konfliktus ügyében, az a nemzetközi jog megsértése. Michael Turner kijelentette: a közgyűlés határozottan támogatja a NATO bővítését, mert meglátásuk szerint az stabilabbá, biztonságosabbá teszi az érintett térségeket. Ezért támogatja a testület azokat az országokat, amelyek csatlakozni kívánnak a szövetséghez.
A közgyűlés elnöke a déli régióval kapcsolatban arról beszélt, hogy Európának és Észak-Amerikának együtt kell működnie az Iszlám Állam és más terrorszervezetek elleni küzdelemben. Michael Turner felidézte: 1995-ben tartotta először tavaszi ülésszakát a közgyűlés Budapesten, és az volt az első alkalom, hogy a tanácskozást nem egy NATO-tagállamban rendezték meg.
Balla Mihály (Fidesz), a közgyűlés magyar delegációjának vezetője szintén a NATO-bővítés jelentőségét hangsúlyozta, és azt mondta, a tervek szerint erről hétfőn határozatot fogad el a közgyűlés. A képviselő közölte: az ülésszak témái között szerepel Ukrajna helyzete, az orosz–ukrán konfliktus, Afganisztán kérdése, a terrorfenyegetettség és az Iszlám Állam elleni harc.
Az ülésszakon 51 ország több száz képviselője vesz részt. A NATO 1955-ben alakított parlamenti közgyűlése a szövetség konzultatív parlamentközi szervezete, amelynek a nemzeti parlamentek által delegált képviselők a tagjai.
