Kulináris uszítás

2015. május 19., kedd, Belföld

A Napocanews.ro újabb ostobasági csúcsot állított be: vasárnapi cikkükben azt írják, hogy a kolozsvári magyar éttermek Nagy-Magyarország alakú sült húsokat szolgálnak fel. Vagyis olyat – borzalom! –, amelyiken Erdély is rajta van!

Azt állítják, hogy a központi, magyar tulajdonú éttermek esetében már több román vendég is panaszkodott erre a jelenségre. „Mi következik, a piros-fehér-zöld alkoholos koktélok?” – teszik fel a csöppet sem költőinek szánt kérdést. És még egyet: mikor vizsgálja ki végre a fogyasztóvédelem ezt a kulináris uszítást? Őszintén szólva, mi nem is sejtjük... – írja a Transindex. A cikk alatt az egyik hozzászóló figyelmeztet, hogy a pékek „Havaselve-Moldva történelmi formára” sütötték a kiflit.
SÖRGYÁRTÓK VIADALA. Június közepére tűzte ki a harmadik tárgyalás időpontját pénteken a csíki sörper ügyében a Hargita Megyei Törvényszék. A Heineken még tavaly nyújtott be keresetet a csíkszentsimoni sörgyár és annak vezetője ellen szellemi tulajdon megsértése miatt. A multinacionális cég kifogásolta a székelyföldi manufaktúra által használt Igazi Csíki Sör márkanevet, s arra hivatkozva fordult az igazságszolgáltatáshoz, hogy a márka a Ciuc Premium hamisított változata. (Székelyhon)
SZENNYEZ, DE JÖVEDELMEZ. Idén 19 millió eurós bevételre számít az országban forgalmazott műanyag zacskókból a Környezetvédelmi Alap. A hazai boltokban vásárláshoz kapható zacskók árát 0,1 lejes úgynevezett ökoilleték terheli. Az intézmény adatai szerint 2010-ben kétszer nagyobb mennyiségű műanyag zacskó fogyott orzágszerte, mint egy évvel korábban, a nagyáruházak terjeszkedése miatt pedig egyre nagyobb irántuk a kereslet. Az Európai Unió huszonnyolc kormánya tavaly novemberben arról állapodott meg, hogy 2025-ig jelentősen visszaszorítják ezek használatát. Az Európai Bizottság adatai alapján évente nyolcmilliárd műanyag tasak válik a környezetet szennyező hulladékká. (Agerpres)
TÖRVÉNYTELEN VAGYONOK VESZÉLYBEN. Új állami ügynökség létrehozását ígéri az igazságügyi minisztérium, amelynek feladata a törvénytelenül szerzett vagyonok visszanyerése lesz. Az erre vonatkozó tervezetet még idén el akarják fogadtatni, mert jelenleg a végleges bírósági ítélettel elkobzásra ítélt vagyonok alig tíz százalékát sikerül ténylegesen behajtani az államkincstárba. Az új intézmény negyven alkalmazottal a központi adóhatóság alárendeltségében kezdene dolgozni. Házakat, gépkocsikat, egyéb vagyontárgyakat az adóhivatal tud árvereztetni. A törvény szükségességét Monica Macovei európai parlamenti képviselő azzal indokolta, hogy a legtöbb csaló börtönévei letöltése után zavartalanul élvezi görbe utakon szerzett gazdagságát, a pénz pedig a fogság alatt is kamatozik. Az új ügynökség az ideiglenesen zárolt vagyonok kezelésével is foglalkozna. A készülő jogszabály alapjául a franciaországi szolgált, érvénybe lépéséhez a kormány és a parlament jóváhagyására van szükség. (Digi24)
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 509
szavazógép
2015-05-19: Belföld - :

Meghagyták Dragnea párttisztségét

Az SZDP vezetői szerint nem követett el korrupciós bűncselekményt Liviu Dragnea ügyvezető elnök, ezért az országos állandó tanács tegnapra meghirdetett ülését nem tartották meg, és a testület nem fosztotta meg a lemondását felajánló politikust párttisztségétől.
2015-05-20: Faluvilág - Márk Attila:

A hazavándorló orgona

A nagyajtai unitárius templom első orgonája azon „veterán” hangszerek közé tartozik, amelyek az 1820-as években készültek, és jelenlétükkel – bár most épp nem működnek – tanúi az erdélyi orgonaépítés történetének.