A múlt héten a művészetek három nagy alakja távozott az élők sorából: Anthony Minghella Oscar-díjas brit rendező, Arthur C. Clarke sci-fi-író és Macskássy Katalin filmrendező.
Anthony Minghella műtéti komplikáció következtében Londonban hunyt el. A sokoldalú filmest rövid betegség után, a manduláján és a nyakán kialakult rosszindulatú daganat miatt műtötték meg. Az ügynöke szerint ,,az operáció jól sikerült, és mindenki optimista volt. Tegnap éjjel azonban vérzés lépett fel, és nem tudták elállítani." Minghella 1996-ban Az angol beteg című filmeposzért kapott Oscar-díjat, amelyet Michael Ondaatje regényéből írt és rendezett a nemesi származású magyar Afrika-kutató, Almásy László élettörténete alapján. A II. világháborús film alkotógárdája egyébként összesen kilenc Oscart gyűjtött be a produkcióért. Három évvel később A tehetséges Mr. Ripley című filmje forgatókönyvéért is jelölték az Amerikai Filmakadémia díjára. Az amerikai függetlenségi háború idején játszódó Hideghegy is számos elismerést hozott Minghellának forgatókönyvíróként és rendezőként is. A Brassó környékén és a Rétyi Nyírben forgatott film berlini bemutatóján, a 2004-es Berlinalén azt mesélte, hogy sorsszerű volt a könyvvel való találkozása. Utolsó befejezett munkája alighogy elkészült: Botswanában forgatta Az első női detektíviroda című tévéfilmsorozat 90 perces bevezető epizódját, amelyet a húsvéti ünnepek alatt tűzött műsorára a BBC One csatorna. A tizenhárom részes tévésorozat Alexander McCall Smith skót író Botswanában játszódó detektívtörténetei nyomán született. A kalandok hőse egy helybeli hölgy, aki nyomozóirodát nyit. A filmes váratlanul bekövetkezett halála előtt producerként A felolvasó című filmen dolgozott éppen, amelynek felvételei Stephen Daldry (Az órák) rendezésében tavaly kezdődtek. Forgatókönyvíróként és rendezőként pedig a még készülőfélben lévő New York, I Love You című filmantológia egyik romantikus epizódfilmjét jegyezte. Minghella, aki még csak január 6-án töltötte be az ötvennégyet, Wright szigetén, Ryde városában született. Olasz származású szüleinek jégkrémgyára volt, s ő gondtalan gyermekkort töltött a brit nyaralószigeten.
Macskássy Katalin filmrendezőtől április 2-án vesznek végső búcsút a budapesti Farkasréti temetőben. A hamvasztás utáni búcsúztatáson a családtagok, pályatársak, barátok emlékeznek a Balázs Béla-díjas, érdemes művészre, aki életének 66. évében hunyt el. Macskássy Katalin 1942. július 13-án született Budapesten. Televíziós sorozatok, mesefilmek mellett dokumentumfilmeket, ismeretterjesztő alkotásokat és reklámfilmeket is készített. Legjelentősebb munkái gyermekekről szólnak, ezekkel saját műfajt teremtett: az animációs dokumentumfilmet. Számos alkotása közül kiemelkedik a Gombnyomásra, a Nekem az élet teccik nagyon, az Ünnepeink, a Családrajz, a Mit vinnél magaddal, a Testünk, a Tücsök és hangya, a Másféleszűek, az Óh, gyermekek, Tietek a jövő, a Van itt jó is, rossz is, a Sosem volt Cigányország, a Parasztdekameron és a Duna Televízióban vasárnaponként látható Hol volt, hol nem volt című mesesorozat. Macskássy Katalin munkásságát 1975-ben Aranymeteor-díjjal, 1977-ben UNICEF-díjjal, 1984-ben Balázs Béla-díjjal, 1989-ben Gyermekekért-díjjal, 1990-ben érdemes művész címmel ismerték el, a rendező megkapta a trevisói gyermek- és ifjúsági filmfesztivál fődíját, a Fellini-díjat és a Kamera Hungária Fesztivál díját is 2000-ben.
Kilencvenéves korában múlt szerdán választott hazájában, Srí Lankán hunyt el Arthur C. Clarke brit sci-fi-író, a nagy sikerrel megfilmesített 2001: Űrodüsszeia című regény szerzője. Az alkotó hét évtizedes pályája során több mint nyolcvan könyvet írt, ezenkívül további több száz rövidebb lélegzetű írást jegyez. Clarke az 1940-es években — általános megütközést keltve a szakértők körében — azt mondta, 2000-ig az ember elér a holdra. Tavaly decemberben, 90. születésnapján az író barátaihoz intézett üzenetében többek között azt mondta, életében szeretett volna bizonyítékot látni arra, hogy léteznek földön kívüliek. A nyugat-angliai Mineheadben született Clarke a II. világháború alatt rádiósként szolgált a brit királyi légierő kötelékében. A háború után folyt bele a brit bolygóközi társaság munkájába, e fórumon terjesztette elő ötletét többek között a távközlési közvetítőállomásként funkcionáló geostacionárius műholdakról, évtizedekkel azelőtt, hogy az ilyen szerkezetek működése valósággá vált volna. Az űrutazásról szóló — a sci-fi műfajon kívüli — munkáival és földrajzi felfedezéseivel a tudomány világában is tiszteletet vívott ki; 1976-ban az amerikai repülési és űrhajózási intézet tiszteletbeli tagjává választotta. Egy, a gyermekbénulás késői következményeként fellépő betegségben, úgynevezett post-polio szindrómában szenvedő s emiatt kerekes székbe kényszerült író mégis talán a 2001: Űrodüsszeia című regény szerzőjeként marad meg a legtöbb ember emlékezetében; a könyvből 1968-ban Stanley Kubrick készített kultikussá vált filmet. (MTI)
