A napilap természete, hogy mindennap megjelenik – szoktuk mondani félig viccesen, és valóban ez majdnem így igaz, hiszen a vasár- és ünnepnapok kivételével – a hazai napilappalettán csaknem egyedüliként – szombaton is „bekopogunk” Olvasóink ajtaján.
De egy-egy kerek számú lapnál – a fejlécünkön kiemeléssel jeleztük, hogy elérkeztünk a 7500. kiadásig – minket, lapkészítőket is meglep az elmúlt idő adta távlatok mélysége. Hogy immár hétezerötszázadik alkalommal szólítjuk meg az Olvasót.
Így, nagybetűvel azt az Olvasót, akit valójában köszönteni kell ezen a „házi évfordulón”. Hiszen ez a magas szám azt jelenti, hogy hűségüket ennyi lapszám megvásárlásával, olvasásával bizonyították. Miközben kérészéletű lapok tucatjai jelentek meg, majd tűntek el a piacról. Mi pedig igyekeztünk ennek a bizalommal nemesített igénynek nap mint nap megfelelni.
Lapunk elődje, a Megyei Tükör 5563 számot ért meg. Ez már sajtótörténelem. A Háromszék 1989. december 23-án írta fejlécére az 1-es számot. Ez, akárcsak a 7500., szintén bevonul ama képzeletbeli panteonba, ahol a székelyföldi magyar sajtó történetét jegyzik. Lapszerkesztők és Olvasók új nemzedékei egymásrautaltságukban – reméljük – megérnek ennél jóval többet is, hogy akkor is elmondhassuk: összetartozunk.
HÁROMSZÉK
