Hogy egy egyesület igényelhesse a támogatást, szükség van az összes tag beleegyezésére, a  gazdaságok farmnyilvántartásban való szereplésére, a tulajdonban levő állatok számát, valamint az egyes tagoknak a bérelt területből járó rész nagyságát igazoló iratokra. Ugyanakkor szükséges a közgyűlés határozata a támogatás elköltési módjáról. Ha a legelő az egyesület, közbirtokosság vagy egyéb jogi személy közös tulajdonában van, a kérés mellé csatolni kell a birtoklevél másolatát, a tagtulajdonosok beleegyezését igazoló határozatot, valamint az állatlétszámot igazoló iratokat. Ebben az esetben kötelezően be kell tartani a hektáronkénti 0,3 számos állattal való lefedést. A mezőgazdasági minisztérium honlapján megtalálható az a sürgősségi kormányhatározat-tervezet is, amely lehetővé tenné a legelőtulajdonosoknak, hogy ha a legelőt nem sikerül állatokkal lelegeltetni, a rajta megtermelt zöldtakarmányt vagy szénát a kaszálás után állattartóknál értékesítse. Így a területalapú támogatás igényelhető lenne az állatokat nem tartó legelőtulajdonosok által is.
A képviselőház mezőgazdasági bizottságában kidolgozás alatt van a sokat vitatott legelőtörvény másik változtatása is. A 2013-ban elfogadott jogszabály kimondja, hogy idéntől kötelező az ún. legeltetési terv alkalmazása magántulajdonú vagy községi tulajdonban levő legelők eseté­ben. Most a szakbizottságban ar­ról tárgyalnak a képviselők, hogy ezt a kötelezettséget csak 2016-tól alkalmaznák, ugyanis számos községben nem sikerült kidolgozni a szakmai ismereteket igénylő és költséges legeltetési tervet. Ugyan­akkor a képviselők azt is belefoglalták a tervezetbe, hogy a legeltetési terv kidolgozásának költségeit a magántulajdonban levő legelőterületekre és a község tulajdonában levőkre is kötelezően a helyi tanács költségvetéséből fizetnék ki. A határidőkről és egyéb változásokról a képviselők május 27-én sürgősségi eljárásban döntenek.