A nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását hátrányosan érintő tanügyi törvénytervezetet bocsátott közvitára az oktatási minisztérium. Sorin Cîmpeanu miniszter elmondta, nem új tanügyi törvényt dolgoztak ki, hanem azt indították el a véleményezés útján, amelyet 2010-ben Ecaterina Andronescu volt szakminiszter párhuzamosan dolgozott ki a jelenleg érvényben levő tanügyi törvénnyel.
A tervezet többek közt előírja, hogy Románia földrajzát és történelmét ismét románul kellene tanítani a felső tagozaton és a középiskolában. Markó Béla volt RMDSZ-elnök, a szenátus oktatási bizottságának tagja leszögezte: odafigyelnek rá, hogy az anyanyelvi oktatási jogok ne csorbuljanak.
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter tegnap ismertette, hogy a szenátus oktatási bizottságának, a tanügyi szakszervezeteknek és diákszövetségeknek azt a tervezetet küldték el, amelyet öt évvel ezelőtt készítettek a Szociáldemokrata Párt (SZDP) politikusai, és azt a szaktárca még nem egészítette ki saját javaslataival. A miniszter pontosított: erről a tervezetről beszélt, amikor egy hónapja bejelentette, hogy új oktatási kerettörvény készül, amelyet júniusban bocsátanak közvitára. Cîmpeanu rámutatott: az Ecaterina Andronescu SZDP-szenátor nevével fémjelzett tervezet minden előírásával a minisztérium sem ért egyet, de azt munkaanyagnak tekinti és honlapján is közzéteszi.
Király András kisebbségi oktatásért felelős államtitkár megerősítette, hogy ez nem a szaktárca tervezete, és felhívta a figyelmet a kisebbségi anyanyelvű oktatást hátrányosan érintő részekre: a törvénytervezet a sajátos románoktatást csak 1–4. osztályban engedi meg, s 8. osztálytól visszatérnének a történelem és a földrajz román nyelvű tanításához. Ismét bevezetnék a középiskolai felvételit, a nyolcadikosok képességvizsgáját is megtartanák. Az előkészítő osztályok visszakerülnének az óvodai körbe, az alkotmánybíróság korábbi döntését figyelmen kívül hagyva pedig ismét azoknak kellene kérvényt írniuk, akik nem szeretnék a vallásoktatást.
Markó Béla, a szenátus oktatási szakbizottságának tagja a Transindex hírportálnak elmondta: a jelenlegi (2011-ben hatályba lépett) kerettörvény az anyanyelvi oktatási jogok tekintetében összehasonlíthatatlanul jobb, mint az Andronescu-féle tervezet (bár a jogszabály egyes – a magyarságnak fontos – rendelkezéseit azóta sem sikerült a gyakorlatban érvényesíteni – szerk. megj.). Markó úgy vélte: a jövő évi parlamenti választások előtt nem lesz új tanügyi törvény, valószínűbbnek tartotta, hogy az azt követő, stabilabb parlament vállalkozik majd erre a munkára. Leszögezte: odafigyelnek rá, hogy az anyanyelvi oktatási jogok ne csorbuljanak.
