Öreg konyhai és fürdőszobai berendezések, irodai eszközök alkotják a világon 2014-ben keletkezett 41,8 millió tonna elektronikus hulladékot – derült ki az ENSZ Egyetem (UNU) által készített jelentésből.
A világszervezet kutatással és posztgraduális képzéssel foglalkozó globális szervezetének szakemberei kimutatták, hogy a hulladék többségét, 60 százalékát öreg mikrohullámú sütők, mosógépek, mosogatógépek, más háztartási berendezések, irodai eszközök teszik ki. A kisebb eszközökből, mint a mikrohullámú sütők, kenyérpirítók, 12,8 millió tonna, a nagyobbakból, mint a mosógépek, hűtőszekrények, szárítógépek, mosogatógépek, 18,8 millió tonna hulladék keletkezett.
A legtöbb elektronikai hulladékot az Egyesült Államok lakossága termeli, 2014-ban 7072 tonnát. A második helyen Kína áll 6032 tonnával, a harmadikon Japán 2200 tonnával. Az európai országok közül Nagy-Britannia a legnagyobb e-hulladéktermelő, az ötödik helyen áll évi 1500 tonnával, ez csak 100 ezer tonnával kevesebb, mint a negyedik helyen álló Indiáé, amelynek azonban 20-szor annyi a lakosa.
Miközben a fejlett országokban nagy mennyiségű elektronikus hulladék keletkezik – Norvégiában például tavaly lakosonként 28,4 kilogramm –, Afrikában tavaly kevesebb, mint 1,7 kilogramm volt ez a szám. A jelentés szerint évi átlag 2 milliárd tonnával nő az e-hulladék, és 2018-ra nagysága eléri az 50 millió tonnát.
A jelentés szerint a háztartási e-hulladéknak csupán 16 százaléka kerül újrahasznosításra, újrafeldolgozásra. A kidobott több millió tonna mobiltelefonnal, hűtőszekrénnyel és más elektronikai eszközzel 300 tonna arany és ezer tonna ezüst, 1900 tonna réz vész kárba, ezek összértékét mintegy 52 milliárd dollárra becsüli a jelentés. Kárba vész továbbá 16 ezer tonna vas is, mivel az eszközök nem kerülnek be az újrahasznosítási programokba.
A gyorsan növekvő e-szeméthegyek nagy mennyiségű mérgező anyagot tartalmaznak. Az elektronikai eszközökben található nehézfémek – mint a higany, a kadmium vagy a berillium – beszivároghatnak a talajba és az ivóvízkészletekbe, máj- és vesekárosodást okozva, károsítva a mentális fejlődést.
Az e-hulladék világszerte értékes „városi bányát” eredményez – az újrahasznosítható anyagok hatalmas potenciális tárházát. Ugyanakkor az e-hulladék veszélyes tartalma egy méregbánya, amelyet különös gondossággal kell kezelni – hangsúlyozta David Malone ENSZ-főtitkárhelyettes, az UNU rektora. (MTI)
Képaláírás:
A szemétügy kilátástalan, ebből indult ki Lakner Antal magyar képzőművész, aki tervet készített egy berlini bezárt röptér hasznosítására: az ország 80 millió lakosa 18 év alatt képes „kitermelni” az ezer méter magas óriáshoz szükséges hulladékhegyet. A tervet a hatóságok elvetették, marad a kérdés...
